Rátérdeltek a futball nyakára
2021.04.20. 14:30
Persze akadnak olyanok, akik elhiszik, és tétlenül szemlélik a fuldoklást, talán még beleegyezően bólogatnak is, hogy biztos megérdemelte. Annál is inkább, mert csúcsfocit ígérnek, olyan meccseket, amelyek láttán még Puskás Öcsi, Bobby Moore és az isteni Diego is csettintene odafentről. Talán igazuk van, hiszen ki ne élvezné a kapusok robinzonádjait, a csatárok által kiosztott kötényeket, a parádés cselsorozatokat vagy a mesteri gólokat. De a steril laboratóriumban előállított futballnak elvész a lelke, és a szurkolók önfeledt biztatását, a zászlók suhogását, a petárdák durrogását elnyomja a lelátókon a pénztárgép kattogása.
A szuper rendszer megfosztja álmaiktól a kicsiket, merev kasztrendszer lesz, s ha többet, jobbat akarsz, szerezz magadnak egy közel-keleti olajmilliárdost, vagy játssz a salakos hátsó udvaron.
A fuldoklónak talán eszébe jut, hogy nem is olyan régen, húsz-harminc éve még az Andok hegyei között és a Szahara homokjában is azok, csakis azok a szabályok voltak érvényesek, mint a Wembley gyepén. Aztán a partjelzőből asszisztens lett, jött a videóspori, és most itt van a küszöbön a legszuperebb liga.
Akkor hát temessük el a legkisebb és leggyengébb csapat felkapaszkodásáról szóló álmainkat, csináljunk szép játszóteret a nagyoknak, a többiek pedig majd csak elfocizgatnak magukban!
Amíg hagyják őket.