Sokan örültek Marco Rossi érkezésének a magyar labdarúgó-válogatott kispadjára, az olasz szakember is azt nyilatkozta: megtisztelve érzi magát, hogy felkérték erre a posztra.

A bizalom, az alázat tehát megvan mind a két fél részéről, a kérdés csupán annyi: vajon meddig tart majd a türelem?

Ezt a kérdést azért teszem fel, mert bár a Finnország elleni találkozó lesz az olasz mester debütálása a válogatott kispadján, ráadásul Rossi tétmeccsel indít; mégis mindenki előtt ott lebeg egy zakó, egy küzdelmes döntetlen rémképe (Andorra után nincs lejjebb), ami, ha bekövetkezik, hirtelen mindenki Zombori Taktikus Sándornak fogja magát gondolni magát, és beindul a hisztéria. De igaz ez fordítva is: ha szombat este győz a magyar válogatott (ebben reménykedünk), az attól még nem fogja azt jelenteni, hogy máris beérett a Rossi-hatás.

Az EB-diadal utáni gödörből nem tud egy könnyen kimászni a válogatott. Be kell építeni az új, fiatal játékosokat. Kell egy új vezéregyéniség, aki, ha kell, a hátán viszi a csapatot. És persze kell egy hosszú távú koncepció is, melynek végrehajtásához remek választás lehet Marco Rossi. Summa summarum: idő és türelem. Ez az a két tényező, ami lendületet adhat a magyar focinak. Hiszen a cél nem lehet más, mint a 2020-as Eb. Már csak azért is, mert akkor a válogatottnak meglesz az esélye arra, hogy hazai pályán, az új Puskás Stadionban is vívhat majd tétmérkőzést a tornán. Csodálatos lenne!

Az Európa-bajnokság egyik kapuja a most rajtoló Nemzetek Ligája. Csütörtök óta zajlanak a mérkőzések, mi – ahogy már írtam – most fogunk debütálni Finnország ellen. (Három nap múlva Görögország jön, de ott van még a csoportunkban Észtország is.) Ezt a sorozatot azért hozta létre az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy az Eb-selejtezők mellett más kapu is nyíljon az Eb-re való kijutás előtt. Hogy a barátságos mérkőzések helyett tétmeccseket is játszanak a csapatok. (Persze, az európai szövetség busás hasznot is remél a Nemzetek Ligájából, de ez más téma.)

A kontinens 55 válogatottját négy ligára osztották, az A ligába került az UEFA-ranglista 1-12. helyezettje, a B ligába a 13-24., a C-be a 25-39. (itt vagyunk mi is), a D ligába pedig a 40-55. Minden ligán belül négy csoportba sorsolták a csapatokat, így 16 csoportot hoztak létre.

2018-ban ősszel a csoportokban lejátsszák a kétfordulós tétmérkőzéseket.

2019-ben azonban jönnek majd az EB-selejtezők is, a szokásos, eddig lebonyolítással (10 csoport. Csak az első kettő jut ki a 2020-as tornára. Pótselejtező nincs).

Így kvalifikálja magát 20 csapat a 24 csapatosra hizlalt Európa-bajnokságra.

2020 tavaszán pedig jön a Nemzetek Ligája playoff-ja, hogy kiosszák a maradék négy helyet az EB-re. A négy liga négy-négy csoportgyőztese marad versenyben, ők lejátsszák az A, a B, a C és a D liga elődöntőit és döntőit, mindegyik ligából a győztes jut ki az Eb-re.

Ha egy csapat a hagyományos Eb-selejtezőn már kijutott a tornára, akkor a csoportjának második helyezettje játszik helyette, ha pedig az is, akkor a harmadik.

Ha egy NL-csoport összes tagja kijutott az Eb-selejtezőről, akkor az eggyel gyengébb ligából jöhet a legjobb csoportmásodik.

Mivel az A ligában tényleg a legjobbak szerepelnek, de még a B-ben is jó csapatok indulnak, vagy lesznek csapatok, amik a normál Eb-selejtezőn kiharcolják a kijutást, emiatt a kisebb nevek komolyabb esélyt kapnak az Eb-szereplésre.

• szeptember 8., 18:00. Finnország–Magyarország
• szeptember 11., 20:45. Magyarország–Görögország
• október 12., 20:45. Görögország–Magyarország
• október 15., 20:45. Észtország–Magyarország
• november 15., 20:45. Magyarország–Észtország
• november 18., 20:45. Magyarország–Finnország