Sosem foglalkoztam mélyebben a doppingügyekkel, ha hallottam esetekről, akkor maximum ejnye-bejnyéztem egyet magamban és ennyivel le is zártam a dolgot. Az utóbbi időben viszont szinte nap mint nap hallunk esetekről. Legutóbb például az orosz teniszező, Marija Sarapova bukott meg, előtte az etióp és kenyai atléták. Így felmerült, hogy az olimpia évében talán érdemes egy kicsit mélyebben foglalkozni a dopping kérdésével.

Biztos nem vagyok egyedül, ha azt mondom, hogy alapvetően a sportolók pártján állok, az igazi örömöt a sportban ők hozzák meg a számomra, de a csalást nem állhatom. Hogy egy kicsit jobban belelássunk a dolgokba, megkértem Dr. Tiszeker Ágnest, a Magyar Antidopping Bizottság vezetőjét, hogy meséljen nekünk a folyamatokról, a szervezetek felépítéséről és egy kicsit a magyar sportolók "kapcsolatáról" a doppingszerekkel.

888.hu: milyen változásokat jelenthet az, hogy a Sportdöntőbíróság (CAS) vizsgálja a riói olimpián a doppingeseteket?

Dr. Tiszeker Ágnes: A Sportdöntőbíróság az eredmények kezelését vette át. Erre a lépésre talán azért is szükség volt, mert nagy bajban van a doppingellenőrzés, nagyban maga a sport is, mert tapasztalhatjuk, hogy milyen botrányok kerülnek napvilágra. Országok és sportágak is komoly problémákkal küzdenek és ez még messze nem a vége. Ezeket az eseteket ki kell nyomozni a nemzetközi szabványok szerint. Nem szeretem igazán a nyomozás szót, mert nem vagyunk rendőrök, hanem orvosok, de adatokat mindenképpen gyűjtenünk kell. Ahogyan a jelenlegi tendencia is mutatja, változtatásokra mindenképpen szükség van, ha azt akarjuk, hogy hatékonyabb legyen a doppingellenőrzés. Ehhez az ellenőrzést átláthatóbbá kell tenni és fedhetetlenné.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezt csinálja, de mindenképpen tisztább, ha ezeknek az ellenőrzését egy teljesen független szervezet csinálja, ez pedig a CAS, Azt azért be lehet látni, hogy a NOB fegyelmi bizottságának testülete, amely a különböző nemzeti és nemzetközi szövetséget tagjai ülnek, nem biztos, hogy teljesen függetlenné tud válni, szemben egy sportjogászokból álló sportdöntőbírósággal, amelynek tagjai nem kötődnek a sporthoz. Erre pedig nagyon kell figyelni. Magukat a doppingellenőrzéseket változatlanul a WADA végzi el, amely egy független szervezet, amely ugyan ezer szállal kötődik a NOB-hoz, de nem áll alatta. A mintákat a WADA által akkreditált laboratóriumok végzik el, és ezeknek az ellenőrzéseknek a kiértékelés, illetve kezelése fog ezentúl a nemzetközi Sportbíróság feladata lenni.

A WADA-t illetően is megkérdeztem Dr. Tiszeker Ágnest, hogy vannak-e magyar tagjai, és nem tud arról, hogy lennének a központban, viszont a WADA közgyűlésének tagja Aján Tamás, aki egyben a Nemzetközi Súlyemelő szövetség elnöke. Azt is megtudhattam, hogy Magyarország évente 46 ezer dollár tagdíjat fizet a WADÁ-nak, ami fontos tétel, mert belegondolni is hajmeresztő, hogy mennyi pénzbe kerülhetnek már csak a vizsgálatot is, amelyek csak töredékét teszik ki annak a pénznek, amelyet kutatásfejlesztésre szánnak. Erről is próbáltunk kicsivel többet megtudni.

Dr. Tiszeker Ágnes: A doppingellenőrzéseket nem csak a WADA végzi, hanem minden egyes országnak megvan a maga szervezete. Ezek vagyunk mi itt Magyarországon, a HUNADO, vagyisa Magyar Antidopping Csoport. Ha hazánkban rendeznek bármilyen nemzetközi szintű sporteseményt, akkor a nemzetközi szervezet finanszírozásával a nemzeti doppingellenőrző szervezet végzi a vizsgálatokat. Emellett állami hatáskörünk is van, amelyet a magyar állam támogat, ebben az évben 1500 ellenőrzést végeztünk el ennek keretében. Az olimpia éve e tekintetben kiemeltnek számít, mert az olimpiára kiutazó sportolóknak az ellenőrzése a mi feladatunk, ebben folyamatosan egyeztetünk a Magyar Olimpiai Bizottsággal.

Ezeknek a vizsgálatoknak nagy a költségvonzata. Mindezek mellett a tudományos kutatás és fejlesztés egy hihetetlenül fontos kérdés a doppingellenes témában. Az mindig úgy volt, hogy a doppingoló oldal előtte járt a doppingellenőrző oldalnak. Az nem mindegy, hogy mennyivel jár előtte. Szoktuk mondani, hogy a rablóknak mindig jobb kocsija van, mint a pandúroknak, ez nálunk is pontosan így működik. Volt idő, amikor a doppingolás messze az ellenőrzés előtt járt, de ez a távolság folyamatosan csökken, hála a kutatásoknak köszönhetően, amelyek nagyon költségesek. Erre a WADA nagyon sokat költ. Nekünk itt Magyarországon nincs WADA akkreditált laborunk, ahogyan arra sincs pénzünk, hogy kutatásfejlesztésre költsünk. Ha az idei évet nézzük, akkor a Magyar Antidopping Csoport teljes költségvetése 405 millió forint, viszonyításképpen Ausztriában ugyanerre 2.3 millió eurót szánnak (ez megközelítően 713 millió forint. szerk.), pedig közel ugyanannyi mintával dolgoznak, mint mi.

888.hu: Adott a kérdés: hogy lehet ez ellen védekezni?

Dr. Tiszeker Ágnes: Ahogyan a beszélgetés elején mondtam, nagy baj van a sportban, mert folyamatosan csontvázak hullanak ki a szekrényből és várhatóan még messze vagyunk a végétől. Amitóta megalakult a WADA, folyamatosan szigorodnak a szabályok, ezzel hihetnénk, hogy jó úton haladunk, majd hirtelen kiderül, mint derült égből a villámcsapás, hogy például Oroszországban államilag finanszírozzák a doppingolást, már-már maffiaszerű módszerekkel. Oroszország most teljesen célkeresztben van a CAS-nál és a WADÁ-nál, mellette a volt orosz tagállamok: Belorusszia, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, mind komoly forrásokkal rendelkeznek, biztos, hogy ezekben az országokban is lesznek esetek. De Kínát, vagy akár az Egyesült Államokat is bele vehetjük ebbe körbe.  Vagy vehetjük a kerékpározást is, ahol már inkább az a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan sportoló, aki nem doppingol. Szinte az egész sportágat le kellett csupaszítani. Most az atlétika került előtérbe, etiópok, kenyaiak, sorra dőlnek meg a világnagyságok.

A kutatásokra mindenképpen több energiát kell szánni, a már amúgy is szigorú szabályokat tovább kell szigorítani. Létezik egy másik módszer is, amivel könnyebben lehet ellenőrizni, ez pedig a már szintén emlegetett nyomozás. Létezik már internet rendőrség amellyel kapcsolatban állunk, ezek figyelik a sportolók internetes kapcsolatait. Ezzel például ki lehet szűrni, hogy rendelnek-e tiltott szereket. Emellett a WADA-nak szoros a kapcsolata az Interpollal és az Europollal, Vannak országok, ahol a doppingvétséget börtönnel büntetik, ami szintén komoly visszahúzó erő. Magyarországon a jogalkotóknak nem az a szándéka, hogy a sportolót büntesse, hanem a kereskedői magatartást bünteti a BTK. Ennek lenyomozására hatékony módszer az internetrendőrség bevetése. Vannak olyan országok, mint Kína, India, Thaiföld, ahova elképesztő mértékű megrendelés érkezik étrend kiegészítőnek álcázott szerekre. Ezekben az országokban ezeknek a szereknek az előállítása nagyon olcsó és nem különösebben ellenőrzött. Ezek a szereket a világ bármely részén be tudják szerezni az interneten keresztül, akár itt Magyarországon is, csak be kell ütni a megfelelő kereső szavakat.

888.hu: Ha már említésre kerültek a magyar sportolók, nem lehetett elmenni a kérdés mellett, hogy mennyire számítunk mi doppingoló nemzetnek?

A reakciót hallgassuk meg Dr. Tiszeker Ágnestől: