– fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön, amikor több, nagyobb volumenű beruházást is bejelentett a Kormányinfón. 

A bejelentés nem volt meglepetés, talán az összeg nagysága számíthatott annak.

A tervekről már tavaly decemberben beszámolt az intézmény. Akkor derült ki, hogy az egyetem leégett sportcsarnokának helyére egy multifunkcionális csarnok, és egy 50 méteres fedett uszoda is épül. Az egyetem jelenlegi területe kiegészül a Csörsz utcai sportteleppel, illetve a Sportkórház épületeivel, miután utóbbit elköltöztetik.

A Kormányinfón a korábbiakhoz képest több fontos részlet is napvilágot látott, de erről már beszéljen Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora, akit a 888.hu az irodájában keresett fel.

MSD: Feltételezem, hogy remek hétvégéje volt? 

Mocsai Lajos: Igen, így van. Megelőzőleg a kabinet előtt kellett ismertetnem az elképzeléseinket. Balogh Zoltán miniszter úr volt velem, amikor vázoltuk a Testnevelési Egyetem jövőjét. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy egy nagyjából 100.000 m2-es fejlesztés valósul meg, amelynek első ütemében nagyjából 50 százalék a meglévő épületek felújítását, a másik fele pedig az új épületrendszer kialakítását illeti. 

MSD: 44 milliárd forint körüli összegről beszélünk, amely hároméves ütemezéssel áll majd az egyetem rendelkezésére. Az utolsó 6 milliárdos részlet 2019-ben lesz felhasználható. Ezt a jelentős összeget pontosan mire fordítják?   

Mocsai Lajos: Ez valóban egy rendkívül nagy összeg. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a Testnevelési Egyetem, amely korábban 14 évig a Semmelweis Egyetem karává vált és ezzel elveszítette önállóságát, most a fejlődés útjára léphet. A korábbi időszak azzal is járt, hogy a rendszerváltás utáni első jelentősebb támogatásokból – amelyeket több egyetem megkapott – a TF kimaradt, vagy nem vehetett benne részt. A maga idejében ígéretes elképzelés volt az együttműködés, egy lehetőség és valóban csodálatos, nagy tudású emberekkel, professzorokkal dolgozhattunk együtt a Semmelweis Egyetemen, de a lehetőség végül csak lehetőség maradt. 

Ez első fázis tehát az önállósodás volt, a második pedig – hogy konkrétan válaszoljak – a Csörsz utcai telephelyünk, sportpályáink felújítása lesz, mert méltatlan állapotban van az a létesítmény. Mivel a 21. századdal köszönőviszonyban sincsenek a korábbi épületeink, így a következő lépés az Alkotás utca 44. szám alatti "telephelyünk", a campus megújítása lesz. Ez egy körülbelül 4.5 hektáros terület, de ehhez a megújuláshoz hozzátartozik a sportegészségügyi központ is, amely elköltözik a Sportkórházból és méltó körülmények közé fog kerülni. A felújítás során az Alkotás utcára néző, 12 éve használaton kívül lévő épületből egy centrális főépületet hozunk majd létre. Mindez együttesen egy majd 12 hektáros campust jelent, amely teljesen megújul, de nem csupán az egyetem számra lesz fontos mindez, hiszen ezzel ez a belbudai, csodálatos rész is szebbé válik.       

Ezt követi majd egy második fázis, amely 2019 és 2021 között valósulhat meg. Ez a Déli pályaudvar rendező részét, az előpályaudvart érinti. Itt több használaton kívüli épület, sínpár van, amelyekre talán évek óta, de legalábbis nagyon rég toltak már szerelvényt. Ez egy második fázis. 

MSD: Pontosan mi a célja ennek a bővítésnek? 

Mocsai Lajos: Az egyetem centrális területén nem megvalósuló oktatási tevékenység támogatása. Sportpályák: jégpálya, multifunkcionális sportcsarnok, közösségi futópályák, mászófal és teniszcentrum létrehozása. Ezek a létesítmények, felületek az oktatás és a környéken élők számára egyaránt hasznosak lesznek.  

MSD: Akkor mindez a Déli pályaudvarral kapcsolatos kérdésekre is választ ad? 

Mocsai Lajos: Igen. A Déli pályaudvar kérdéskörével 15 éve találkoztam először. Szó volt róla, hogy lefedik, átalakítják, megszüntetik. Úgy tudom – és ezt most határozottan mondanám –, hogy

Ez azt jelenti, hogy négy sínpár és a hozzávaló elektromos szolgáltatás kerül folyamatos kapcsolatba a Délivel, akár Kelenfölddel vagy Magyarországgal. Ennyit tudok erről mondani és direkt óvatosan fogalmazok, mert ez nem az én szakterületem, nem vagyok vasúti szakértő. 

MSD: Minden szempontból fontos beruházásról van szó, nem csupán beruházási, építészeti és anyagi léptékét tekintve. Tudom, hogy ön mindig kiemeli a Testnevelési Egyetem népegészségügyi szempontból fontos szerepét. Ezen a területen most létrejöhet egy ugrásszerű fejlődés? 

Mocsai Lajos: Jelen pillanatban – megdöbbentő adat – körülbelül háromezer milliárd forintba kerül Magyarországnak az ízületi és mozgásszervi instabilitás, a gerinc, csípő, térd és egyéb mozgásszervi betegségek gyógyítása. Ez a diákoktól a nyugdíjas korig értendő és évente hatalmas összeget jelent a költségvetésnek. A másik mellbevágó adat, hogy az általános iskolák első hat osztályos tanulóinak 40 százaléka gyógytestnevelésre szorul. Gondoljunk bele, hogy azok a gyermekek milyen fizikai állapotban lehetnek? A harmadik pedig, amely léptékét nézve nem hasonlítható az előző kettőhöz, de említést érdemlő: volt egy középiskolában egy felmérés, ahol szigorú fizikai mérésnél egyetlen gyerek sem volt teljesen egészséges.

MSD: Zajlik egy vita a közéletben. Miközben a kormány az oktatáson, a mozgáson, a sporton keresztül a prevencióra kívánja helyezni a hangsúlyt, néhányan ennek hasznosságát vitatják, és az elképzeléseket támadják. Ezt a vitát ön hogy látja? Más megközelítésből: mennyi támadás éri, mint a TE rektora, mint a sportban évtizedek óta dolgozó ember? 

Mocsai Lajos: Ez egy aktuális kérdés. Szét kell választani a nemzetgazdasági és a népegészségügyi tematikát. Mind a két területen tud hatni az egyetem, de nem csak az egyetem, a szakkollégiumok is, amelyeknek szintén vezetője vagyok. Ebben az esetben 9-10 egyetem összefogásáról beszélünk, ahol a sportoktatással kapcsolatos tevékenység zajlik. Le kell szögezni, meg kell határozni, hogy az ide szánt pénz a magyar felsőoktatásba, tehát oktatásra szánt pénz, amely a fiatalok képzésére szolgál. A sport egy jelenlévő téma, de nem csak sportoktatást hajtunk végre, hanem – néhány példát mondva – sportmenedzsmenttel is foglalkozunk, rekreációval, edzőképzéssel és a tanárképzés európai szintű kiemelt feladatunk.  

Egy olyan célfilozófiai hiba, amely csak azoknak az embereknek az érdeke, akik a nemzetgazdaság és népegészségügy hatalmas, óriási összegeit szeretnék összemosni, összekeverni. Akkor itt ki is jelentem, hogy nem foglalkozom ezzel, mert ha foglalkoznék, akkor feladnám azt a célt, amiért vállaltam ezt a munkát. A munkát azonban el akarom végezni.