Jelenleg a tartalékcsapatok az NB III-ban és a negyedosztályban szerepelnek, ez a gyakorlat már hosszabb ideje tart. Évről-évre visszatérő vita, hogy ez rendben van-e így. Most az NB III-as osztályozók és egy új MLSZ-szabály adott alkalmat arra, hogy kicsit körüljárjuk a témát.

Ismert, hogy az idei kiírásban nyolc csapat játszott osztályozót az NB III-ba kerülésért, köztük az NB II-es Békéscsaba második csapata, és a DVSC II. Előbbi elbukott, utóbbi viszont 8–0-ás összesítéssel verte Jász-Nagykun-Szolnok megye bajnokát, a Tiszafüredet. A DVSC II-ben számos olyan játékos lépett pályára, aki az NB I-ben is a meghatározó focisták közé tartozott: ilyen volt többek között Kusnyir Erik, Zsóri Dániel vagy éppen Mészáros Norbert. Sokak számára nem volt szimpatikus ez a lépés, ám a Debrecen a szabályok szerint járt el, csak olyanok játszottak a „kis Lokiban”, akik az idény során pályára léptek a megyei első osztályban is.

Zsóri Dániel (fehérben) kivette a részét a DVSC II. feljutásából, de közben maradandót alkotott az NB I-ben is.Fotó: MTI

A Debrecen sima feljutása és a Békéscsaba elbukása (pedig a békésiek is játszattak NB II-es futballistákat) már önmagában megmutatja, hogy ez mennyire összetett kérdés. Erre erősít rá a külföldi példa: Németországban és Spanyolországban a magyarhoz hasonló rendszer működik, míg Angliában és Olaszországban külön bajnokságokat indítanak a tartalékcsapatok számára. A környező országokban is van példa mindkettő gyakorlatra: Ausztriában az alsóbb osztályokban szerepelnek a „tarcsik”, Csehországban külön bajnokságban.

Nehéz dönteni a két oldal érvei között. Tény, hogy nem tesz jót a fakók szerepeltetése a kisebb csapatoknak, hiszen elveszik a helyet a tartalékcsapatok a lelkes, olykor –ezen a szinten– sok nézővel bíró kicsik elől a helyet. Másrészt a fiatal játékosoknak előnyösebb, hogy tétmeccseken szerepelhetnek akkor is, ha éppen nem férnek be az NB I-es keretbe. Ha megszűnnének a tartalékcsapatok (vagy külön bajnokságban indulnának), akkor a tehetségesebb fiatalok valószínűleg olyan klubokban kapnának helyet, amik ugyan külön klubok papíron, de a valóságban NB I-es csapatok második számú csapatai. Sőt, ez a gyakorlat részben most is működik, ilyen a Soroksár (FTC), a Csákvár (Felcsút) vagy éppen a friss kieső Monor (MTK). Ez egyébként nem új jelenség, évekkel ezelőtt például az akkor NB II-es Fót az Újpest fiókcsapata volt, a Marcali pedig a Kispesté, csak, hogy két nagyon egyértelmű példát említsünk.

Itt érdemes kitérni az MLSZ új szabályozására: az NB I-es csapatok tehetséges fiatal játékosai (21 év alattiak), ha nem, vagy csak minimális időt játszanak az adott hétvégén a felnőtt csapatukban, akkor az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést. Ez tulajdonképpen a fiókcsapati rendszer megerősítése.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az utánpótlásban van külön bajnokság Magyarországon is, U19-ig. Ezzel kapcsolatban érdekes az MLSZ állásfoglalása, éppen most dolgoznak azon, hogy érdekesebb és hasznosabb legyen az utánpótlás bajnokság. Ha ebből indulunk ki, az azt jelenti, hogy vélhetően a rokonokon kívül senkit nem érdekelne a tartalékcsapatok bajnoksága sem, ami így nevetségesen gyenge színvonalú lenne. Ugyanakkor nem lehet félresöpörni azt sem, hogy a második csapatok egyértelműen rontják az NB III. és a negyedosztály élvezeti értékét.

Szerepeljenek hát a nagyobb klubok tartalékcsapatai az NB III-ban és a negyedosztályban, vagy legyen külön tartalékbajnokság? Esetleg szabályozzák szigorúbban a fakók szerepeltetését?

A cikk inkább vitaindító, így várjuk mindenkitől az ötleteket. Elsőként a szerző ötlete: nem kellenek tartalékcsapatok, nem kell tartalékbajnokság. Az utánpótlás-bajnokságok mellett a fiatalok szerepelhetnének az NB I-es, NB II-es klubok fiókcsapataiban. Most is efelé tartunk, ezt akár „legalizálhatná” is az MLSZ a tartalékok megszüntetésével. Egy nem egészen fiktív példával szemléltetve: több nézőt vonzana a fiatal fradistákkal megerősített Soroksár, mint a BLSZ-ben FTC II., ám a fiatal tehetségeknek is jutna hely egy valódi téttel bíró bajnokságban.