Régi vágyam volt már eljutni egy nagykanizsai meccsre, mert az itt-ott látott képek alapján az ottani stadion ugyanúgy néz ki, mint az 1990-es években, amikor a Nagykanizsai Olajbányász az első osztályban szerepelt. Ez az időszak egybeesik azzal, amikor kisgyerekként beleszerettem a magyar fociba, így nosztalgikus emlékeket őriztem magamban Nagykanizsáról, de azért annyira sosem voltam elvetemült, hogy egy megyei meccsért utazzak 220 km-t.

Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi NB III-as FC Nagykanizsa az NTE utódja, és a legjobb eredménye az NB II-ben való szereplés volt. A Nagykanizsai Olajbányász – mely négyszer szerepelt az NB I-ben, utoljára 2000-ben – utódja a Közgáz-Nagykanizsa nevű csapat volt, mely végül 2002-ben megszűnt, a jelenlegi Nagykanizsa tehát nem a jogutódja a korábbi NB I-es klubnak, viszont azt a stadiont használja, amit korábban az Olajbányász.

Az FC Nagykanizsa az elmúlt években a negyedosztály és a harmadosztály között ingázott, tavaly jutott fel utoljára az NB III-ba, ahol újoncként az élmezőnyben végezve bent maradt. Idén végre meg tudtam oldani, hogy kimenjek a Nagykanizsa–III. kerületi TVE találkozóra, erről következik a beszámoló.

A vendégbejárat... Imádom!

Igazi 90-es évek

Viszonylag sok nézőt vártam, hiszen aktív még a Fenegyerekek ultracsoport is, valamint annak idején Nagykanizsán rengeteg néző volt, a tavalyi és az idei beszámolók alapján pedig maradt is belőlük NB III-as szinten egész sok néző. Ehhez képest kicsit meglepett, hogy talán 300-400 néző jöhetett össze, ebből 15-20-an alkották az ultrákat. Ehhez képest nem volt miért szégyenkeznünk, hogy nyolcan is jelen voltunk a vendégszektorban a tűző napon (rajtunk kívül még 5-10 óbudai lehetett itt-ott a stadionban), ráadásul hangerőben sokszor felülmúltuk a hazaiakat.

Érkezéskor egyébként kicsit megálltunk Nagykanizsa határában is fotózkodni a drapikkal, de természetesen nem piróztunk és füstöltünk a település határát jelző táblánál, hiszen az szabálysértő lett volna...

Feleannyi drapink volt, mint amennyien ott voltunk a vendégben...

A belépő 600 forint volt, míg a sör 500 forintba került, és Borsodit, Stellát, valamint Staroprament is csapoltak ugyanazon az áron. A büfé a vendégoldalon egyébként nem nyitott ki, de kérésre több ízben is hoztak nekünk sört, érdekes megoldás volt.

Már a negyedik percben vezetést szerzett a Kerület, ezután mindkét oldalon akadtak helyzetek, kifejezetten jó iramban zajlott az első félidő. A 17. percben úgy született meg a második óbudai gól, hogy előtte két hazai ziccert is láthattunk.

A nagykanizsai ultrák

Közben végre – a szezonban talán először – a szurkolás is rendben volt, úgy látszik, a Kerületnél az ilyen vidéki, kis létszámos túrákon megy a legjobban a szurkolás, tavaly is volt erre példa. Elhangzott több régi rigmus, a második gól után pedig Sili Lukát éltettük. A kedvenc epizódom az ivószünetben volt: miután a nagykanizsaiakkal jó viszonyt ápolunk (ennek oka elsősorban a kanizsaiak korrekt viselkedése volt Óbudán egy botrányos találkozón), így amikor állt a játék és csönd volt a stadionban, rákezdtünk a „zeg-zeg-zeg, b888i Egerszeg!” rigmusra. Miután a ZTE a Nagykanizsa legnagyobb ellensége és riválisa, így természetesen a kanizsaiak is eltolták ezt a rigmust, majd a két tábor megtapsolta egymást. Ez a második félidőben megismétlődött.

A szünetig újabb gól nem született, jó hangulatban hamar elrepült az idő, pedig a tűző napon állva komoly szenvedés is lehetett volna ez a meccs. Szerencsére a srácok gondoskodtak róla, hogy ne így legyen!

A második játékrész elején a Kerület lezárta a meccset egy harmadik góllal, ezt követően a játékvezető még ki is állított egy hazai játékost. Az utolsó félórára semmi izgalom nem maradt, de ez cseppet sem zavart sem engem, sem a nyolcfős vendégtábort: hatalmas buli volt végigszurkolni a meccset, szinte gálázott a Kerületke, a végén természetesen ki is jöttek pacsizni a játékosok, sőt közös kép is készült. Egyébként a kanizsaiak is kimentek megtapsolni a saját szurkolóikat, a sima vendégsiker ellenére sportszerűen ért véget találkozó.

Győzelmével a III. kerületi TVE vezeti az NB III. Nyugat csoportját öt forduló után, ami csodálatos, de nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok van még hátra a bajnokságból!