Szerkesztőségünk nagy része a '90-es években született. Azokban a '90-es években, mikor még az volt a trendi ha utálod és lesajnálod a magyar focit. Nem sokkal volt ez máshogy a 2000-es évek elején. Legtöbbünk életében nem volt még ilyen katarzis, amit a legnagyobb tömegsport, a foci élménye adott volna, hiszen 44 éve nem voltunk Európa-bajnokságon, és 30 éve nem voltunk kinn világbajnokságon. Meg lehet kockáztatni, hogy nemcsak a mai 20-asok, de 40-esek életében sem volt még ehhez hasonló magyar fociélmény. Mindenki óvatosan gondolt erre az Eb szereplésre. Mindenki örült, hogy kijutottunk, de valljuk be: ezt nem gondoltuk volna, hiszen az összes szakértő az osztrákokkal riogatott. Mégis bevarrtunk nekik két gyönyörű gólt. Jöjjenek hát az izlandiak és a portugálok, nagyon komolyan kell venni őket, nagyon nehéz lesz, de majd csak lesz valahogy, talán még tovább is jutunk. Óriási lenne, merjünk nagyot álmodni. A magyar címer most nemcsak a nemzet, hanem a remény jelképe is. Köszönjük a magyar válogatottnak, hogy ilyen extázisban részesített minket! Csak így tovább!