A korábbi évekhez hasonlóan idén is összeszedtem a kedvenc meccseimet az óévből – természetesen csak olyan meccsek jöhettek szóba, melyeken a helyszínen kint voltam.

Bár igyekeztem úgy válogatni, hogy ne csak a csodálatos Kerületke meccseiről legyen szó a cikkben, így is felülreprezentált lesz a csapat, de jutott hely másoknak is, igaz, kihagytam egy-két olyan Kerület-meccset, ami simán beférhetett volna. Válogatott most sajnos nincs, de külföldi mérkőzés igen. Szokás szerint hátulról kezdődik a lista!

Rögtön egy olyan meccsel nyitok, amin nem az a csapat nyert, akinek szurkoltam. A május utolsó napján rendezett találkozó a BLSZ I. aranycsatája volt tulajdonképpen, a győztes nyerte a bajnokságot. A péntek esti meccsen közel kétezer ember gyűlt össze a negyedosztályban, volt füst mindkét oldalon. Hiába szurkolt a többség a hazaiaknak, a Kelen simán nyert, később pedig az osztályozón kivívta az NB III-as indulás jogát is, történelmében először. Részletesebben ITT írtam a meccsről.

A lista két külföldi meccse közül az egyik. Az esélytelenebb csapat kétgólos hátrányból felállva nyert, jó idő, jó hangulat, az egyik kedvenc meccsélményem az évből. Részletesebb beszámoló IDE KATTINTVA érhető el.

A meccs is nagy élmény volt, hiszen könnyedén nyert a Kerület a csoport egyik jobb csapata ellen, de amiért mindenképpen a listán van a helye a mérkőzésnek, az a túraélmény. Nyolcan voltunk a vendégbe, de hatalmas bulit csaptunk az augusztusi kánikulában. Természetesen erről is írtam bővebben, ITT.

Maga a meccs nagyon gyenge volt, viszont ez volt Csizmadia Csaba utolsó mérkőzése játékosként, így hatalmas fieszta volt Budafokon a lefújás után, az eredmény pedig senkit nem érdekelt. Részletesebben ITT olvashattok a találkozóról.

Itt a meccsélmény is óriási volt, de a túra önmagában egy esetleges vereség esetén is megérte volna. A pályán – főleg az első félidőben – gálázott a Kerület; kreatívan ment a szurkolás, tobzódtunk a jó sörökben, az időjárás is kegyes volt hozzánk, főleg márciushoz mérten, egyszerűen minden összejött. Emlékezetes túra, természetesen erről is tudtok olvasni bővebb beszámolót, méghozzá ITT.

Cseh városi, sőt, kerületi rangadó, derbi! Két megállót gyalog tettünk meg a Slavia stadionjához, egy közös vonulás keretében. Mindehhez jó kis rigmusok és csodálatos sörök társultak, óriási buli volt, egészen a kezdésig. A stadionban hatalmas sor állt a büfénél (még a magyar, nem túl jó büfés kiszolgáláshoz szokva is feltűnő volt), ráadásul a pályán kegyetlenül érvényesültek az aktuális erőviszonyok. Ennek ellenére nagy élmény egy ilyen meccsen részt venni. ITT olvashattok róla bővebben.

Nagyon friss élmény, hiszen egy decemberi mérkőzésről van szó. A Kerületke óriási csatában, irreális körülmények között győzte le a Torghelle Sándort is felvonultató NB II-es Vasast, és ezzel bejutott a Magyar Kupa legjobb 16 csapata közé. A meccsről írt beszámolót IDE kattintva olvashatjátok.

Ez még az előző szezonban lejátszott meccs volt, amit mi sem mutat jobban, hogy a Vidinek azóta ismét új neve van... Ez a meccs nem a körítés miatt lett az év meccse (ezt már akkor megjósoltam!) nálam, bár az sem volt éppen mindennapos. Ritkán adatik meg az embernek, hogy olyan meccset lásson, ahol az egyik csapat emberhátrányban háromgólos hátrányból fordít szűk félóra alatt. Mindezt a győztes oldalon megélni felejthetetlen élmény, ám megpróbáltam mégis összefoglalni EBBEN a cikkben.

A listához hozzátartozik még, hogy vitathatatlanul a győztes magyar-horvát kívánkozott volna az élére, ám azt sajnos csak tévén keresztül láttam. A válogatott viszont adhat olyan meccsélményeket 2020-ban, hogy ne okozzon gondot egy ilyen lista összeállítása!