A legutóbbi, soroksári látogatásomtól eltérően most egy olyan pályára mentem ki, ahol már jártam, igaz eléggé régen, utoljára augusztusban. Budapest egyik legérdekesebb pályáján jártam, a Sport utcai BKV Előre sporttelepen. A pályának az új Hidegkuti Stadion átadása óta különös bája van, hihetetlen a kontraszt a két stadion között. Szerintem az ideális világban mindkettőnek helye van, az új létesítményekre szükség van, viszont az alsóbb osztályokban meg kell maradnia az ilyen pályáknak, ezt a varázst semmi nem adja vissza.

A BKV labdarúgócsapatát 1912-ben alapították, az első évét leszámítva az együttes mindig az első három osztályban szerepelt. Az első osztályba csak a '40-es és az '50-es években sikerült eljutniuk, viszont a másodosztályban sokáig stabil szereplők voltak, a 90-es években többször osztályozóztak az NB I-ért, 2005-ben pedig a Magyar Kupában az elődöntőig jutottak. 2001-ben megnyerték a másodosztályt, azonban nem vállalták az NB I-es szereplést, a következő évek sikercsapata, a Debrecen akkor így maradt bent az élvonalban.

Az NB II 2013-as szűkítése óta a csapat az NB III-ban vitézkedik, mérsékelt sikerrel, a most vasárnapi meccs is azért volt fontos, hogy a BKV ne essen ki. Az ellenfél a kifejezetten jól szereplő Jászberény volt.

A lelátó nem volt tele, bár a lenti részen egész sokan voltak, fönt már kevesebben, a kerítésnél állókkal együtt talán 300-an lehettünk. Két, a magyar focira járók körében celebnek minősülő nézőbe botlottunk a meccsen, Bojtor László, korábbi kispesti focista volt az egyikük, ő a kisebb celebritás. Főleg úgy, hogy a Jászberény játékosa jelenleg is, csak most a lelátón foglalt helyet. A másik celeb nem akárki volt, hanem az edzőpápa, Tóth Bálint.

A mérkőzés színvonala nem volt az igazi, az első félidő viszont izgalmas volt. A Jászberény szerzett vezetést egy védelmi hiba után. Ekkor mentünk be a Pilsnerért, a büfés meg is jegyezte, hogy hosszú még a meccs. Igaza lett!

Már a gól előtt kapott két jó beszólást a bíró. Az elején kapott egy szabadot a BKV, ekkor egy szurkoló fenyegető hangon megjegyezte:

Később egy szabálytalanság kapcsán hangzott el a következő, egyébként visszatérő elem:

Még a szünet előtt fordított a BKV. Előbb egy hatalmas góllal egyenlítettek, a beadást a hazaiak csatára úgy vágta be a hosszú felsőbe, hogy csak nézte mindenki. Nem sokkal később a vezetést is megszerezte a BKV.

A második játékrész arról szólt, hogy a BKV ölte a focit, sikerrel járt a csapat, így nagyon fontos győzelmet arattak.

Persze nem volt könnyű dolga a hazaiaknak, így aztán sok volt a szabálytalanság, a játékvezető ítéleteit pedig sok megjegyzés kísérte, néhány jobb:

Egyébként Weizer Roland vezette a meccset, aki tényleg fújt már az első osztályban. A vendégek kopasz játékosát amúgy többször úszómesternek, sőt szkinhednek is nevezték.

Összességében jó hangulatú mérkőzés volt ez, ebbe a környezetbe bármikor érdemes kimenni, és ha a végén a BKV nyer, akkor igazán jó kedvvel lehet távozni.