Pünkösdvasárnap rendezték az idei osztályozókat a megyei első osztály bajnokai között az NB III-ba való feljutásért. A lebonyolításról már írtunk az oldalon, de röviden összefoglalom: a 19 megyei és a budapesti bajnok, azaz a negyedosztály húsz bajnoka elvileg tíz párharcot vív egymással az NB III-ért, mert a harmadosztályból csak tíz csapat esik ki, így ennyien is juthatnak fel. Minden évben akad néhány olyan együttes, amely bár bajnok lesz, nem vállalja az indulást a magasabb osztályban: idén hat ilyen klub volt. Az MLSZ valamiért úgy hozta a szabályokat, hogy a maradék 14 csapat nem hét párharcot vívott egymással, hanem csak négyet, míg hatan (tehát annyian, mint amennyien nem vállalták az osztályozót) sorsolással, játék nélkül juthattak fel az NB III-ba.

Így tehát négy párharc maradt, ezek egyikén, a Bicske és a Tatabánya összecsapásán voltam kint a hétvégén.

Belépés a bicskei oldalon

Mindkét együttesnek komoly múltja van, de az nem is lehet kérdés, hogy a Tatabánya rendelkezik nagyobb hagyományokkal: a Bányász sokáig a magyar élvonal meghatározó csapata volt (két ezüst- és négy bronzérem szerepel a klub dicsőséglistáján), sőt, a nemzetközi színtéren is maradandót alkotott: 1981-ben a Tatabánya 2–1-re megverte a Real Madridot az UEFA-kupában, majd a visszavágón 1–0-ra kikapott, és így idegenben rúgott kevesebb góllal esett csak ki.

A szebb napokat látott klub egy kisebb agonizálás után a 2016/2017-es szezonban megszűnt, ám azonnal újjászerveződött, és minden évben megnyerte azt az osztályt, amiben indult, így jutott el most az NB III. kapujába.

A Bicske soha nem járt a harmadosztálynál feljebb, ott viszont többször is megfordult, legutóbb 2012-ben. Története során főleg a megyei első és másodosztályban vitézkedett a csapat, most ismét megpróbálnak feljebb lépni.

Tele a lelátó

Már vonultak ki a játékosok, mikor átmentünk a túloldalra pár fotó után

A meccs komoly érdeklődést váltott ki, nagyjából 1500 ember gyűlhetett össze a sporttelepen, ennek fele tatabányai szurkoló volt: na igen, nem kellett messziről jönni. Kisebb társaságommal én is a vendégoldalon helyezkedtem el, egyértelmű volt, hogy a Tatabányának szurkolok.

Nagy öröm volt számomra látni, hogy csordultig megtelt a sporttelep összes lelátója, sőt, rengeteg álló néző is volt. Így néz ki egy valódi alsóbb osztályú meccs, ahol tét is van. Mindkét oldalon voltak drapik és zászlók, a tatabányaiak még füstöltek is egyszer.

Jelen volt a tatabányai Turul Ultras is

Telt ház

Sajnos az ellenfény miatt nehezen láthatóak a drapik, de volt egy DAC feliratú zászló is

Maga a mérkőzés nem volt komoly színvonalú, az első félidőben komolyabb helyzetet szinte nem is láthattunk, kiegyenlített játék zajlott. Küzdött mindkét csapat, a mentalitással nem volt gond, a meleg ellenére sem lézengett senki, de sajnos a színvonal még az NB III-ban szokásos szintet is csak alulról súrolta.

Büfé a vendégoldalon

Igazi meccshangulat!

Ezen a szinten ritka a füst

A második játékrészben kicsit felpörögtek a csapatok, főleg az utolsó 20-25 perc volt izgalmas. Ekkor már a Tatabánya valamelyest veszélyesebb volt a kapura, a 75. percben pedig nagyon úgy tűnt, hogy egy jogos tizenegyest nem kapott meg a Bányász. Ezt követően az addig békés szurkolás keményebbé vált: pár söröskorsó és -doboz is berepült a pályára, a bírót és partjelzőt pedig a lefújásig szidalmazta a közönség.

Egy doboz Stefi a pályán

Nem inni akart a spori....

A trágár beszólások között nekem sokkal jobban tetszett az az őszinte kifakadás, amikor valaki így köszöntötte egy támadásnál az arra járó partjelzőt:

Az utolsó percekben több tatabányai helyzetet is láthattunk, gól azonban nem született, 0–0 lett a meccs vége. A visszavágót szombaton, június 16-án rendezik Tatabányán, aki nyer, az feljut az NB III-ba, a döntetlen a Bicskének kedvez abban az esetben, ha születik gól, ha pedig ott is 0–0 lesz, akkor hosszabbítás után dől el a feljutás.

A vasárnapi mérkőzésről hazafelé tartva még Bicskén sikerült összehaverkodnunk pár tatabányai szurkolóval, akik annyira értékelték, hogy budapestiként, helyi kötődés nélkül lejöttünk nekik szurkolni, hogy még sört is adtak nekünk. Amiben pedig mindenki egyetértett: nagyon jót tenne a magyar futballnak, ha magasabb szinten is lenne osztályozó. Az MLSZ annyiszor átszervezte már a bajnokságokat, hogy egyszer megpróbálkozhatnának az osztályozók visszahozásával is, mert ha van valami, ami jót tesz a nézőszámoknak, akkor az ez!