A múlt hét végén kialakult az elődöntő mezőnye az oroszországi focivébén. Belgium nagyon jó meccsen verte Brazíliát, Franciaország viszonylag könnyedén legyőzte Uruguayt, Anglia szintén nem szakadt meg a svédek ellen, míg Horvátország újból tizenegyesrúgásokra kényszerült, de ismét sikerrel vette azt, a házigazda oroszokat búcsúztatták déli szomszédaink.

Az előzetes várakozásokhoz képest azt lehet mondani, hogy meglepő a legjobb négy mezőnye, de valójában nem az.

Franciaország helye nem lehet kérdés, az eddig látottak alapján a vébé egyik, ha nem a legjobb csapatáról van szó. Igaz, a franciák bejutása számít a legkevésbé meglepőnek, ők előzetesen is a favoritok között voltak. Griezmann és Mbappé hatalmas nagy játékosok, Lloris nagyon jó kapus, a csapat gerince fiatal, szép jövő állhat a francia válogatott előtt.

Belgiumot sokan tartották "titkos esélyesnek", talán annyira nem is titkosnak, hiszen az elmúlt években sikert sikerre halmoztak a belgák, ám nagy tornán még nem értek el átütő eredményt. Erre most megvan a lehetőségük, a brazilok kiejtésével már nagyot mentek, a franciák személyében még egy komoly ellenfél került az útjukba, de az eddigiek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a belgák senki ellen sem esélytelenek, sőt.

Anglia 52 éve nem járt vébédöntőben, 28 éve pedig elődöntőben sem, pedig ez idő alatt David Beckham, Michael Owen, Steven Gerrard, Frank Lampard és Wayne Rooney is bemutatkozott Anglia színeiben, és vissza is vonult az angol válogatottságtól. Ahogyan korábban én is írtam, igazi örök vesztesnek tűntek az angolok, azok is voltak talán, ám az idei világbajnokságon megmutatták, hogy át tudják lépni a saját árnyékukat. Igazán komoly ellenfelet még nem kaptak tétmeccsen (a belgák elleni utolsó csoportmeccs inkább edzőmeccs volt), nagy falat lesz a horvátok elleni elődöntő.

Horvátország 1998 után jutott be újra egy nagy torna elődöntőjébe, hatalmas siker ez számukra. Ráadásul ezúttal még nagyobbat húzhatnak, a tökéletes közhelyet elsütve innen már bármi lehet. 1998-ban Zvonimir Boban, Davor Suker és Robert Prosinecki voltak a legnagyobb sztárok, valóban óriási legenda mindhárom focista. Viszont a mostani keret még velük is összehasonlítható, Luka Modric, Ivan Rakitic és Mario Mandzukic már most legendák, de ha kijön nekik a lépés, akkor még nagyobbat alkothatnak, mint példaképeik.

Persze, mindenki arra számított, hogy a németek bejutnak az elődöntőbe, ahogy a nagy sztárok miatt Portugália, Argentína, Brazília, és esetleg még Spanyolország közül várták a legjobb négyet, közéjük Franciaország, talán Belgium "zavarhatott volna be" a vébé előtt született elemzések alapján.

Bizonyosságot nyert, hogy a modern klubfocival szemben mennyivel szórakoztatóbb és érdekesebb, amikor nem összevásárolt keretek méregetik egymás faszát számlaegyenlegét, hanem nemzeti csapatok versengenek egymással. Igaz ez még akkor is, ha néhány kozmopolita válogatott esetében már csorbult a nemzeti jelleg, de például a horvát válogatott még őrzi a régi szellemet. Másrészt még a legtöbb bevándorlót foglalkoztató csapatoknál is sokkal inkább érvényesül a nagy tornák lényege, a nemzeti érzelem megnyilvánulása és levezetése, mint manapság bármilyen sztárklub esetében.

A folytatásban az első elődöntőben talán a vébé két legjobb válogatottja találkozik egymással, ember legyen a talpán, aki megjósolja a továbbjutást. Szerdán a szívem azt mondatja velem, hogy a horvátok jutnak majd tovább, de valójában egy szintén nehezen megtippelhető párharcról van szó. Ezekkel hamarosan bővebben is foglalkozunk majd az oldalon!

Július 10., 20:00, Szentpétervár: Franciaország–Belgium

Július 11., 20:00, Moszkva: Horvátország–Anglia