Akik követik a Pörge szurkol Facebook-oldalt, azokat nem csapta be az átverős cím, hiszen ott elárultam, hogy a Zlín és a Bohemians 1905 meccsén jártam a hétvégén. Õsszel egyszer már voltam Bohemka-meccsen, akkor Prágában, most nagyjából ugyanazzal a társasággal Morvaországba látogattunk el, ott ejtettük útba a prágai csapat mérkőzését.

Zlínről azt érdemes tudni, hogy ez volt az egyetlen olyan város a túránk során, amiben semmi szépet nem fedeztünk fel. Tulajdonképpen egy hatalmas lakótelep az egész, ráadásul nyitva lévő kocsma is alig akadt. Ezek után bár előzetesen nem volt bajunk a csapattal, a meccsen már szívesen gyűlölködtünk is volna az ellenfélre, bár a Bohemianstől nem nagyon vártunk ilyen rigmusokat. (Ez csak félig-meddig jött be.)

A Bohemians egyszeres bajnok, róluk ősszel bővebben is írtam. Talán abból a posztból is kiderült, hogy miért vált hamar a kedvenc cseh csapatommá az együttes, egy igazi kultcsapatról van szó.

A vendégszektorba 100 koronába (nagyjából 1250 forint) került a belépő, a mérkőzésen a hivatalos nézőszám 3852 volt, ami két kilátástalanul a középmezőnyben rekedt csapat meccsén jónak mondható.

Jól látszott, hogy a két csapat között különösebb ellentét nincsen, a meccs előtt és után is simán lehetett zöld sálban, mezben flangálni a hazaiak között. Pedig pont az előző nap tapasztaltuk egy tévés meccsen, hogy Csehországban is hasonló a szurkolói kultúra, mint itthon, a Sparta Prága szurkolói székeket dobáltak a pályára, miután csapatuk kikapott Ostravában.

Prágai szemmel a mérkőzés nem kezdődött valami jól, a második percben vezetést szerzett a Zlín. Ennek ellenére jó volt a hangulat a vendégben, több rigmus is ismerős volt. Egyszer-kétszer a bírót szidták, ezt sajnos nem tudom felidézni csehül, viszont a "Gottwaldov kurva" szókapcsolat értelmezése szerintem mindenkinek menni fog.

Mivel Csehországról beszélünk, a sör természetesen nagyságrendekkel jobb volt, mint amit itthon kaphatunk a stadionokban (árban pedig ugyanannyiba került, 32 korona, ami kb. 400 forint). Bár a bajnokság a Gambrinusról van elnevezve, a poharunkon Starobrno felirat volt olvasható, így nem tudom, hogy mi volt ez. Mindkettő sima ivósör – nem is az első volt aznap nekem, így nem tudom őket elkülöníteni, de mindegy is –, de Magyarországon sajnos egy stadionban sem kapható ezekhez fogható ital.

Kifejezetten jó érzés volt, hogy többször is megkérdezték a prágai szurkolók, hogy honnan jöttünk. Ráadásul igen nagy volt az öröm, mikor kiderült, budapestiek vagyunk és jártunk már Prágában is Bohemka-meccsen. A túránk során máshol nem nagyon örültek magyarságunknak, igaz, különösebb baja sem volt ezzel senkinek.

Ezúttal is megfigyelhető volt az, amire ősszel is felhívtam a figyelmet. Többen is füveztek, voltak punkok is, miközben a szektorunkban voltak páran, akik egyértelműen a tipikus "szélsőjobbos ultra" kinézetet hozták. Mindenesetre a végén mindenki örülhetett, ugyanis a kapus által előrevágott labdából a 92. percben egyenlített a Bohemka.

Érdemes még kiemelni, hogy a színvonal nem volt jobb, mint az NB I-ben. Ebben a teljes társaság egyetértett, ahogy ősszel is. Persze nem a Slavia, a Pilsen vagy a Sparta játszott, de egyszerűen hihetetlen, hogy ez a bajnokság a 11. (!) legjobb Európában az UEFA szerint. Érthetetlen és fájó, hogy ez a Zlín tavaly az EL-csoportkörben volt, miközben magyar csapatok évek óta a közelébe nem tudnak jutni ennek a szintnek. Arról pedig nem is beszélnék, hogy a cseh élcsapatok meddig el tudnak jutni a nemzetközi kupákban, miközben ha az ember akár a helyszínen, akár a tévében megnéz egy cseh bajnokit, a játékban nem látszik a szakadék az NB I-hez képest. A nézőtéren mondjuk igen, sajnos, a hangulat és a nézőszám jobb volt, mint amihez itthon szoktunk.