Vörös bárók: Amihez Leisztinger Tamás hozzáért, abból arany lett
888.hu
2020.07.03. 18:00
A baloldal milliárdos oligarchái a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban és a politikában is. A vörös bárók egyik prominens alakja Leisztinger Tamás, aki már az 1990-es években is ezer szállal kötődött az MSZP-hez, kapcsolatai révén állítólag még a zsarolástól sem riadt vissza, és odafigyel, hogy az elvtársak nehogy munka nélkül maradjanak.
Leisztinger Tamás a gyerekeim apja. A legokosabb férfi, akit ismerek
– jelentette ki Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes korábbi élettársáról az Indexnek adott tavalyi interjújában.
De ki az a Leisztinger Tamás?
Az 52 éves üzletember 1968. június 21-én született Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának elméleti fizika szakán diplomázott. A Forbes szerint vagyona 93,5 milliárd forint, ezzel ő Magyarország 13. leggazdagabb embere.
Leisztinger üzleti szimata párját ritkítja, ugyanis pályafutása során mindig olyan bizniszekbe kezdett, amelyekkel nagyot lehetett kaszálni.
A Magyar Narancs 2004-ben hosszú cikkben foglalkozott Leisztinger múltjával. Az írás szerint a Leisztinger-birodalom gyökerei 1994-95-re nyúlnak vissza, amikor javában folyt az állami tulajdon értékesítése kárpótlási jegy (kpj) ellenében. A HB Westminster Kárpótlásijegy Befektető Rt. (HBW I) 1994 szeptemberében jött létre, nyilvános részvénykibocsátással. A vállalat gyors megtérülésű üzleteket bonyolított: kpj-t adott el privatizációs lízingben részt vevő cégeknek, illetve állami résztulajdonokat vett és adott tovább 20-25 százalékpontos biztos nyereséggel. Leisztinger 1995-96-ban „önállósult”: októberben a vezetésével és a névadó-alapító 50 százalékos befolyásával létrehozta a HB Westminster II. Rt.-t (HBW II), melyet aztán 1996 júniusában Dominique-Francois Jean Arago francia matematikus-fizikusról nevezett el. Ezt követően többek között a szállodaiparban, a gyógyszer-nagykereskedelemben, és az agráriparban is nyomult.
MSZP-s kötődések
A Magyar Narancs szerint Leisztinger már a Horn-kormány idején informális kapcsolatokat ápolt az MSZP köreivel. Igazán aktívan csak 2001-2002-ben kezdett a párt körül mozogni. Neve a vidéki (hajdú-bihari, vasi) tisztújítások idején bukkant fel, amikor „embereit” választották a vezető megyei pártpozíciókba. A lap forrásai szerint Oláh Lajos hajdú-bihari elnök és Tóth Csaba Vas megyei alelnök esete csak a jéghegy csúcsa. Mint írták, a háttérben egy jóval nagyobb, több megyére és a fővárosi alapszervezetek egy részére kiterjedő kapcsolati háló építése húzódik, mely nagyrészt az „utánpótlásbázis”, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) személyi erőforrásaiból merített. A lap szerint Leisztinger vélt helyezkedése jól modellezhető volt az Arago cégfelvásárlási szokásaival.
Vagyis az MSZP egy befektetési társaság heterogén összetételű portfóliójának is tekinthető, amit Leisztinger portfóliómenedzserként kezel, miközben a társaságokban több-kevesebb üzletrésze is van
– írták.
Leisztingert továbbá a szocialista párt berkeiben Szekeres Imrével, Burány Sándorral, Baja Ferenccel és Puch László MSZP-pénztárnokkal emlegeték sűrűn együtt.
Egymilliárdos kölcsön
2008-ban az Index számolt be szocialista kötődésű Leisztinger egy két évvel korábbi ügyletéről, amely során 1 milliárd forint kölcsönhöz jutott a vállalkozó egyik külföldi cége. A portál birtokába került dokumentumok szerint a Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alá tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 942 millió forint úgynevezett tagi kölcsönt adott a Leisztinger érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-nek, pontosabban a szállodalánc montenegrói hoteljének. Ezzel egyébként a Corvinus Zrt. kisebbségi tulajdonos is lett a montenegrói szállodában.
Az Index megjegyezte, a szóban forgó montenegrói szállodával kapcsolatos ügylet érdekessége, hogy a Corvinus igazgatósága két évvel ezelőtt 6 projektre összesen 2 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá, vagyis a Leisztinger-birodalomba tartozó Hunguest Hotels balkáni szállodájának odaítélt kölcsön ennek csaknem a felét elvitte.
Leisztinger berakta embereit az MDF-be is
2006-ban a Heti Válasz című lap leplezte le az oligarcha tevékenységét a ma már nem létező MDF körül az áprilisi országgyűlési választás második fordulója előtt. A lap szerint az MDF választmánya március 18-ai ülésén a párt országos listájának 9., 10., 11., 13. és 14. helyét adta a Tisztelet Társasága (TT) jelöltjeinek, miután a fórum választási megállapodást kötött az MSZP-ből kizárt Smuck Andor által alapított nyugdíjas-szervezettel.
A Heti Válasz megjegyezte, hogy a TT által delegált 5 emberből legalább 3 Leisztinger Tamáshoz köthető. Eszerint:
- a 10. helyet Rózsa István György kapta, aki Leisztinger Tamás több cégében is vezető beosztásban dolgozott, volt, amelyben kisebbségi tulajdonnal is rendelkezett,
- az országos lista 9. helyére Vas János került, aki a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelési főosztályát vezette, így a Heti Válasz szerint hivatalból rálátása volt arra az ügyletre, amely a KVI és a Rózsa István György-féle Moons Kft. között jött létre 2005-ben, amelyben a cég négymilliárd forintért megvásárolta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium két épületét,
- a 11. helyezett Szabó Katalin lett, aki évekig a budapesti Hotel Platánus igazgatója volt, amely Leisztinger Tamás tulajdonában lévő Hunguest-lánc egyik tagja volt.
Az MDF elnöke, Dávid Ibolya az InfoRádió műsorában azt mondta ezekről a feltételezésekről, hogy a Fidesz rágalomhadjáratának részei, és elárulta, hogy az embereket Gosztonyi János, a Tisztelet Társaságának elnöke javasolta, a párt pedig nem vizsgálta, kihez álltak közel, vagy hol dolgoztak. Dávid Ibolya továbbá azt a felvetést is tagadta, mely szerint baloldali eredetű pénz került az MDF kampányába.
ZSAROLÁSI ÜGYBE KEVEREDETT
Az Index 2012 áprilisában számolt be róla, hogy négyen is Leisztinger Tamásra vallottak az úgynevezett infoparkos telkekkel kapcsolatos zsarolási ügyben, amely szálai még 2007-ig vezethetőek vissza. Az ügy miatt 2008-ban indult nyomozás zsarolás gyanúja miatt, de 2009-ben ezt felfüggesztették, majd 2012-ben, miután az egyik sértett feljelentéskiegészítést tett, újraindították.
AZ INFOPARK-ÜGY
Az Index szerint még 2007 végén az állami tulajdonban levő InfoPark Zrt. a Noveco Invest nevű cégre ruházta a tulajdonában álló terület földhasználati jogát. 2008-ban az Infopark Zrt.-t privatizálták, a K-Immo nevű cég vásárolta meg. A K-Immo a portálnak cáfolta, hogy a cég Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozna, ám mind az InfoPark Zrt. korábbi vezérigazgatója, mind az Noveco tulajdonosa és két képviselője kész tényként állította, hogy a terület új tulajdonosa valójában Leisztinger, aki későn jött rá arra, hogy a terület tulajdonjoga a földhasználati jog nélkül nem sokat ér.
A portál három vállalkozó és egy állami cég volt vezérigazgatójának a tanúvallomásaira hivatkozva azt írta, hogy évekkel korábban olyan mondatok hangoztak el az ügyben, mint „Megbízóim köztiszteletben álló fehér kesztyűs urak, akik nem kívánják bemocskolni a kezüket.”, „Lelövesselek vagy agyonveresselek?”, „Lecsukatok mindenkit!”.
A sértettek valamennyien Leisztingert említették a fenyegetések kiindulópontjaként.
A fentebb említett „kesztyűs kijelentést” állítólag egy akkori fővárosi MSZP-s képviselő mondta a Parlament Caféban, ahová mindkét fél részéről hárman-hárman mentek el egy beszélgetésre. A portál szerint a képviselő hozzátette, hogy 400 millió forintot tud felajánlani, ha a projekt szerződéseit megsemmisítik vagy a projektcéget eladják, ellenkező esetben baleset vagy nagyon nagy baj fogja érni őket, le fogja őket csukatni a rendőrséggel.
A feljelentéskiegészítésben azonban a sértettek további részleteket is elárultak. Eszerint az Infopark korábbi vezérigazgatóját – aki a Novecóval földhasználati szerződést kötött – berendelte az Arago székházban található irodájába Leisztinger. Ekkor hangoztak el lelövéses és agyonverős kijelentések.
Állítólag Leisztinger közölte, hogy a szerződést azonnal vissza kell csinálni, mert ez az ő üzlete. Ezt követően a volt vezérigazgató tájékoztatta Berki Józsefet, a Noveco egyik tulajdonosát, az egyik sértettet, hogy azonnal menjen be Leisztingerhez, mert hívatja a szerződés ügyében.
Berki tanúvallomása szerint két képviselőjét küldte el az Arago székházba. Szász Róbert és Berki Zsolt tanúvallomása szerint Leisztinger várta őket, és a megkötött szerződések megsemmisítésére vagy a cégük eladására adott ultimátumot. Mondván, ha nem engedelmeskednek, jó rendőrségi és ügyészségi kapcsolatait felhasználva lecsukat mindenkit.
A tanúvallomások szerint Leisztinger azt mondta, hogy „ő az állam, ő rendelkezik mindenről és mindenkiről, és nem tűri, hogy bárki az ő üzletébe belerondítson. És ezt vegyék fenyegetésnek”.
Az Index 2013 áprilisában ismét érdeklődött az ügyről a rendőrségnél. Azt a választ kapták, hogy átminősítették az ügyet, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya önbíráskodás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást ismeretlen tettes ellen. Néhány hónappal később viszont megszüntették a nyomozást, amit azzal indokoltak, hogy „a beszerzett adatok alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható”. Érdekesség, hogy a nyomozás 2013. június 7-én szűnt meg, négy nappal azután, hogy a BRFK 900 milliós szerződést kötött Leisztingerrel.
Leisztinger és a Köki
2011-ben a Köki Terminál átadását megelőzően az Origo számolt be róla, hogy a bevásárlóközpont mögötti cég titokzatos svájci cégeken keresztül Leisztinger Tamáshoz köthető. A portál szerint a Köki területének értékesítése már a kezdetekben sem alakult teljesen átláthatóan. Mint a kispesti polgármesteri hivatal sajtóirodájától megtudták, a telek egyik felét az önkormányzat 2004 augusztusában adta el nettó 1,25 milliárd forintért az Obi barkácsáruházláncnak. A szomszédos telket viszont a tulajdonosa, a BKV az Investo Kft.-nek értékesítette, amelyet ugyan magyar magánszemélyek alapítottak, de a telekügylet idején már off-shore tulajdonban volt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A Magyar Narancs még 2006-ban arról írt, hogy két telek közös fejlesztését eredetileg a Raiffeisen Evolution ingatlanfejlesztő vitte volna végig, de miután szabályozási kérdésekben összekülönbözött az önkormányzattal, kiszállt az üzletből, ekkor lépett a helyére az R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. Az R-CO tulajdonosa a svájci Zug városában bejegyzett Erian Holding AG volt, amely igazgatótanácsában egy budapesti ügyvéd is ült.
Az Origo ingatlanpiaci forrásból úgy értesült, hogy az Erian Holding áttételesen Leisztinger Tamáshoz kötődik.
A portál szerint a magyar és a svájci cégadatbázisban is arra utal, hogy a szálak a Kökitől az MSZP közeli milliárdos üzletemberhez vezettek. Eszerint az Erian Holding ugyanarra a címre volt bejegyezve, mint a magyar Domestore Kft. egyik tulajdonosa, a Mittagskogel Invest AG. Megjegyezték, Leisztinger Tamás a Domestore Kft.-n keresztül birtokolja vállalatcsoportjának fő cégét, az Arago Befektetési Holding Zrt.-t, a Mittagskogel AG tehát Leisztinger tulajdonostársa, ráadásul a vállalkozó a magyarországi képviselője volt.
Mentőövet nyújtott Gergényinek
Talán nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne emlékeznek Gergényi Péter nevére. Ő volt ugyanis Budapest rendőr-főkapitánya, aki a 2006-os események idején irányította a hatóságot. Gergényi azonban nem abba bukott bele, hogy rendőrei ártatlan embereket vertek agyon, vagy épp lőtték ki a szemüket, hanem az úgynevezett Zsanett-ügybe.
A Zsanett-ügy
A 23 éves E. Zsanett következetesen állítja, hogy öt rendőr – az akkori Rebisz állományába tartozó T. Péter, F. Zsolt, R. Gábor, B. Gergely és I. Tibor – 2007. május 4-én hajnalban egy közúti ellenőrzéskor megállította Budapesten, egy sötét mellékutcába vitte, majd ketten – T. Péter és F. Zsolt – megerőszakolták, amit három társuk végignézett, végül hazakísérték és még 20 ezer forintot el is vettek tőle. Később, 2012-ben az ügyben érintett rendőröket felmentették. A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely E. Zsanett elmondását alátámasztotta volna, mint ahogy arra sem, hogy a rendőröknek volt igazuk, ezért a bíróság a vádlottak javára a felmentésről döntött.
Az ügy komoly változásokat hozott a rendőrség életébe. Gergényi mellett ebbe bukott bele a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere, Petrétei József, Bene László országos rendőrfőkapitány, illetve Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat főnöke is. A Demszky Gábor, korábbi főpolgármester által kitüntetett Gergényi azonban puhára esett: a Magyar Hírlap ugyanis megtudta, hogy a bukott rendőrfőkapitány Leisztinger cégbirodalmának biztonsági főnöke lett. A lap megkereste a tábornokot, aki elhárította az érdeklődést, mondván már nem közszereplő, ezért nem érdemes személyével foglalkozni. Gergényi 2008 augusztusában az ugyancsak a Leisztinger érdekeltségi körbe tartozó, „gyorskölcsönök” folyósításával foglalkozó Athlon Pénzügyi Zrt. vezérigazgató-helyettese lett.
Az övé a Népszava is
Tavaly áprilisban a lapot megjelentető sajtóügynökség közleményben jelentette be, hogy Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt. veszi meg a Népszava kiadóját. Puch László addigi tulajdonos, aki a kiadót 2016 óta a Horizont AG nevű érdekeltségén keresztül birtokolta, elmondta, hogy „elkötelezett befektető érkezett a Népszavához, a piacvezető országos napilap így biztonságban működhet és fejlődhet a jövőben”.
Leisztinger Tamás a közleményben megjegyezte: az, hogy megvásárolták a Népszavát, egyben értékválasztás is. Kifejezte abbéli szándékát is, hogy a lap a jövőben is az emberről, a mindennapi életről szóljon és kiemelten kezelje a szolidaritást.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
