Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.

1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.

Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.

Érintettség a Tocsik-ügyben

A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952–2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.

Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.

1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.

Fotó: Pesti Srácok

December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.

A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.

1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.

A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy

Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk „merőben társasági”. Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.

Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,

A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.

A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,

Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.

Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba

2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.

Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.

Mesés palota Salgótarjánban

A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.

Fotó: Google Maps

Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.

Offshore-ozott a kedves feleség

2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.

A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.

2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.

Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.

Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy

A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.

Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még.

Az ügy kirobbanását követően Tóbiás József, az MSZP akkori elnöke közölte, hogy a szocialisták Nógrád megyei elnökeként tevékenykedő Boldvai felfüggesztette párttagságát. A pártelnök szerint Boldvai azt mondta neki, hogy