A hétfői parlamenti 4/5-ös szavazásról van szó. Tisztában voltak ugyanis vele, hogy hiába vonják meg a szavazatukat, a Fidesz-KDNP így is, úgy is át tudja vinni az akaratát a T. Házon. Méghozzá úgy, hogy a krízishelyzet kezelésében egy mákszemnyi jogi akadály nem fog fellépni akkor se, ha nem szavazzák meg az eltérést a házszabálytól, így a kétharmados többség csak március 31-én tudja a szükséges törvényt megalkotni.

Emlékezhetünk, a kormány március 11-én hirdette ki rendeletében a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetet. Ugyanakkor egy erre épülő jogszabályt is meghozott, amelyben a rendkívüli intézkedéseket elrendelte. (Beutazási tilalom, felsőoktatás-szüneteltetés, nagyobb rendezvények megtiltása, ítélkezési szünet, óvodák, bölcsődék bezárása.) Erre vonatkozik a 15 napos szabály, hogy annak elteltével ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. Hacsak. Hacsak a kormány meg nem hosszabbítja, amit minden további nélkül megtehet. Sőt, csak a kormány teheti meg.

Gyurcsányék nagyon jól tudták, hogy hiába erősködnek azzal, hogy nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, ettől még a kormány úgy folytathatja a munkáját, mintha mi sem történt volna. Magatartásuknak, szavazási szándékuknak jogi értelemben egyszerűen nem volt jelentősége. Morális értelemben, a közösséggel szembeni felelősség tekintetében azonban annál inkább.

A Fidesz ugyanis nemcsak szavakban szólította fel összefogásra az ellenzéket, hanem a gyakorlatban is megteremtette ennek a feltételeit. Ha ugyanis az ellenzék megszavazza hétfőn a jogszabályt, akkor tanúbizonyságot tesz arról, hogy igenis érez felelősséget az emberek élete, egészsége iránt, ezért támogatja a Varga Judit miniszter által benyújtott törvényjavaslat megalkotását.

Egy darabig talán még tetszett is nekik ez a forgatókönyv. Javaslatokat tettek a törvénytervezet módosítására, amelyekből többet el is fogadott a kormány. Így került be például a rémhírterjesztéssel kapcsolatos ellenzéki jegyeket viselő szövegváltozat, amely a Btk.-t fogja majd a törvény megalkotása után módosítani, illetve a második szakasz kettes bekezdése, amely azt mondja, hogy csak szükségesen, arányosan és célhoz kötötten lehet e felhatalmazást gyakorolni. Szó nincs tehát diktatúráról, sőt még annak az esélyéről sem.

Amúgy ennek sem sok értelme volt, mert mint Orbán Balázs az ATV-ben rámutatott, „az Alaptörvény értelmében teljesen nyilvánvaló, hogy ez a felhatalmazás csak szükséges, arányos és célhoz kötött keretek között alkalmazható, különben közjogi érvénytelenséget eredményez. De az ellenzék ehhez ragaszkodott, ezért megtettük [a módosítást – a szerk.].”

Ám a hétvégén nyilvánosságra került ellenséges ellenzéki nyilatkozatokból már látni lehetett, hogy az együttműködés látszata ellenére, a módosító javaslatok dacára a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd, az LMP és csatolt „független képviselői” részeik nem fogják megszavazni a házszabálytól való eltérést. A Fidesz még ekkor sem adta fel, tett egy utolsó gesztust az együttműködésre. Javasolták, hogy nem kell az ellenzéknek megszavazni, elég, ha nem vesznek részt a szavazáson. Elég, ha erre az időre elhagyják a termet, mert a szavazási matematika akkor is kiadja a 4/5-ös eredményt.

A Fidesz-KDNP szinte erőnek erejével akarta az emberséges megoldáshoz segíteni az ellenzéket. Hogy láthassa a választó, ők is jó emberek, ők is az összefogás mellett vannak, ők is a magyarok javát akarják. Azt akarják, amit a lakosság 94 százaléka: közös politikai fellépést a járvány ellen. Ahogy azt Európa más országaiban teszi az ellenzék.

Gyurcsányék azonban nem éltek a lehetőséggel. Fontosabb volt nekik ezúttal is jogállamról, demokráciáról, szabadságról, a nem létező diktatúra megakadályozásáról szónokolni, ahelyett, hogy a választókért cselekedtek volna. Saját piti politikai hasznukért megint szembefordultak a szavazóikkal és fityiszt mutattak nekik.

Feketén-fehéren kiderült, nekik annyira nem fontos, mit akarnak a választóik, hogy még a látszatra sem adnak. Annyira nem, hogy még a többszörösen felkínált fügefalevelet sem akarták magukra biggyeszteni.