Előbb azt gondoltam, hogy már megint a szomszéd sikoltozik, mert hullik a haja, ahogy a gyógyszerreklámban. Reggel aztán belenéztem a hírekbe, és azonnal rájöttem, nem a szomszéd, hanem Tüttő Kata főpolgármester-helyettes aktuális sivalkodása miatt forgolódtam, aki most az el sem vett iparűzési adó miatt volt képtelen parancsolni indulatainak.

Facebook-oldala segített feltekerni a hangerőt, ahol Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen újraválasztott elnöke kormányfőnek tett javaslatát volt szíves kétségbeesve világgá kürtölni. Így: „Parragh Lászlónak az az izgalmas ötlete támadt, hogy egy évre fel kellene függeszteni az iparűzési adó fizetését.”

Mit mondjak, a járvány idején ez a javaslat egyáltalán nem az ördögtől való, főleg a kis- és középvállalkozások (kkv) számára, amelyek a hazai munkahelyek döntő többségét adják, s amelyek árbevétele a koronavírus-járvány miatt igencsak megcsappant. A KSH szerint a kkv-k által foglalkoztatottak éves átlagos száma 2 millió, míg az ebbe a körbe nem tartozóké, beleértve például a multiknál dolgozókat is, 1,1 millió. A statisztikai hivatal jelentése rámutat arra is, hogy a foglalkoztatottság esetében kiemelkedő a mikrovállalkozások szerepe, ezek a foglalkoztatottak 54 százalékának biztosítottak munkát, miközben kisvállalkozásoknál 27, középvállalkozásoknál 19 százalékuk dolgozott 2018-ban.

Az adatokból jól látszik, hogy a munkahelyek megőrzése a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozásoktól függ, és ezek a legkisebb jövedelemmel, legkisebb tartalékkal rendelkezők, így a legérzékenyebbek az iparűzési adó fizetésére. Minél kisebb tehát a mikrocégek terhe, az iparűzési adó felfüggesztésével annál több magyar, ezen belül budapesti családfenntartó munkahelye, kereseti forrása maradhat meg.

A munkanélkülivé váltaknak pedig munkalehetőség híján természetesen segélyt kellene adni, ami a szocik vesszőparipája. Ők a munkaalapú társadalom helyett mindig is a segélyalapút részesítették előnyben, hogy a munkavállalók minél inkább a segélyeknek és a segélyezőknek, azaz a központi döntéseknek, tehát – még kimondani is szörnyű – a baloldali országvezetésnek legyenek kiszolgáltatva. Reméljük, ilyen „szerencséje” belátható időn belül nem lesz Magyarországnak.

Egyébiránt Parragh László ennél többet is javasolt az RTL Klubnak adott nyilatkozatában: „Az az állításunk, hogy akár a tányát, a társasági nyereségadót le lehetne vinni öt százalékra egy esztendőre. Az az állításom, hogy az iparűzési adót fel kellene függeszteni, mindenkinek költsége van, persze, nyilván az önkormányzatnak is, de fel lehetne függeszteni, akár egy évre. (…) Én ezt javasoltam a miniszterelnöknek.”

És ez verte ki a biztosítékot Tüttő Katánál. Egyébként Orbán Viktor legfrissebb korlátozó bejelentései között a javaslatok nem szerepelnek. Tüttő azonban még a felvetéstől is a plafonon van. És már kezdi is az ellentámadást. „Ez a Fővárosi Önkormányzat egyetlen adóbevétele. Ebből működik a BKV. Ha nincs iparűzési adó, nincs közösségi közlekedés. Ha nincs közösségi közlekedés, nincs iskola, és a többség dolgozni sem fog tudni, igazából senki sem, mert a közvilágítást is az iparűzési adóból fizeti a város. Ez nagy segítség lesz a vállalkozásoknak.”

Tömény hergelés és cinizmus. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az iparűzési adó esetleges felfüggesztése esetén sem állna le a közösségi közlekedés, nem borulna sötétbe Magyarország, mert a kormány – ha ilyen döntés születne – bizonyosan helytállna a szükséges kiadásokért.

De Tüttő csúcsra járatott szocialista cinizmusa azt is megengedi, hogy éppen azokat a vállalkozókat próbálja a kormány ellen hergelni, akik számára a munkahelyek megtarthatósága miatt előnyös lehetne az iparűzési adó egyéves felfüggesztése.

Ez az intézkedés a fővárosi önkormányzat számára persze nem lenne jó, mert akkor elmaradna az iparűzési adóból származó, egyébként egyre növekvő bevétele. Számukra ez a legfontosabb, nem az, hogy a súlyos járványhelyzet idején együttműködjenek a kormánnyal a krízis enyhítésére.

Más önkormányzat egyébként egy szót sem szólt Parragh László javaslata ellen, pedig nyilván számukra sem jelent boldogságot az esetleges felfüggesztés.

Megtapasztalhattuk már eddig is, hogy a fővárosnak csak szavakban fontosak a budapestiek, legyen szó akár a városlakókról, akár a vállalkozókról.

Ismeretes, nemrég azzal álltak elő, hogy adóemeléssel akarják megsarcolni azokat a nagyobb budapesti vállalkozásokat, amelyek – szerintük – ezt könnyebben kifizetnék. Az adócsökkentésben érdekelt kormány ehhez természetesen nem járult hozzá, ahogy az sem kapott zöld lámpát, hogy 70 milliárdos hitel felvételével igyekezzenek fedezetet teremteni bizonyos fejlesztésekre, miközben közel akkora szabadon felhasználható, eddig le nem hívott hitelkeret áll rendelkezésükre környezetkímélő, korszerű trolik, villamosok vásárlására.

A napokban pedig azzal akarta Karácsony eljátszani a jófiút a budapestiek előtt, hogy százezer antigénteszt beszerzését jelentette be, hogy ezekkel segítsék a járvány elleni védekezést. Karácsony szerint ugyanis az antigéngyorstesztek ugyanolyan megbízhatók, mint a PCR-tesztek. Ez az állítás a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint „óriási tévedés és szakmailag megalapozatlan”. Akik ugyanis tünetmentesek, vagy még csak enyhe tüneteket mutatnak, akik szervezetében csak kis mennyiségben van jelen a vírus, azoknak a gyorsteszt nagy valószínűséggel „fals, negatív eredményt mutat”.

A fővárosi megnyilvánulások tehát jellemzően épp az ellenkezőjéről szólnak, mint aminek láttatni akarják magukat. Soha nem a budapestiek érdekében cselekszenek, hanem azért, hogy gerjesszék a feszültséget a kormánnyal, s hogy minél több szabadon felhasználható forrást kaparjanak maguk alá, hogy felkészültek legyenek a soros választási küzdelmekre. A járvány, az emberek egészségének megőrzése pedig valójában le van fütyülve.

Ez az a – Karácsony szavával – „szottyos” képmutatás, amitől a budapestiek többsége is igazán rosszul alhat éjszakánként.