Noha számos nyilatkozatában cáfolta Márki-Zay Péter, a Facebook-videójában végül kikotyogta, hogy a kampány utolsó hetében felvették a kapcsolatot Zelenszkij stábjával. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje arról számolt be, hogy meg is szerveztek neki egy videóbeszélgetést az ukrán elnökkel, ám az egy kijevi bombariadó miatt végül meghiúsult. Márki-Zay megerősítette korábbi kijelentését, amely szerint Ukrajna a „mi háborúnkat vívja”, és azt hangoztatta, hogy bármilyen segítséget megadnának Zelenszkijéknek. De nézzük, mi is történt pontosan!

A Magyar Nemzet még a kampány finisében értesült arról, hogy az ukrán külügy nemtetszését váltotta ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter március 21-én a külügyminiszteri tanácson, Brüsszelben tett kijelentése, amely szerint Magyarország ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését.

Szijjártó az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.

A kapcsolatfelvétel

A magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmytro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét.

A Magyar Nemzet ezt követően nemzetbiztonsági forrásból megtudta, hogy Márki-Zay Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.

Figyelj, Viktor!

Az Európai Tanács március 24-ei ülésére videókapcsolattal bejelentkező Zelenszkij a diplomáciában meglehetősen szokatlan stílusban szólította meg Orbán Viktor kormányfőt:

Az ukrán elnök ezt követően kérdőre vonta a magyar miniszterelnököt, hogy miért habozik szankciókat bevezetni, fegyvereket átengedni Magyarországon, illetve miért dilemmázik azon, hogy kereskedjen-e Oroszországgal.

Zelenszkij néhány nappal később ismét Budapest-ellenes éllel szólalt meg. A dán parlamenti képviselőknek küldött videóüzenetében kijelentette:

Az ukrán elnök még az országgyűlési választások napján is folytatta a magyar kormányt ostorozó nyilatkozatsorozatát. Zelenszkij április 3-i videóüzenetében kijelentette, a magyar miniszterelnök az utolsó Európában, aki még hajlandó nyíltan Putyint támogatni.

– fogalmazott, majd feltette a kérdést: „Miért van ez?” Szerinte Orbán Viktor nem tudja, mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában.

Határozott álláspont

A magyar kormány álláspontja az Ukrajna területén dúló fegyveres konfliktusról már az első pillanattól kezdve változatlan, vagyis hogy hazánk semmiképpen nem keveredhet bele a háborúba.

A fegyverszállítást és katonai részvételt követelő baloldali politikusokról Orbán Viktor elmondta, nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet.
„Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes.”
– fogalmazott. A miniszterelnök hozzátette, kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra, stabilitásra van szükség.
„Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak.”
– jelentette ki a kormányfő.

Zelenszkij és Márki-Zay színfalak mögötti együttműködése viszont egyáltalán nem meglepő, hiszen a baloldal kormányfőjelöltje többször nyilatkozott arról, hogy a kemény szankciók elrendelése mellett fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába. Azt a körülményt sem lehet elhanyagolni, hogy mindketten főként a most regnáló amerikai adminisztráció kottájából játszanak. A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy Ukrajna a magyar baloldalt támogatva avatkozott bele a választási kampányba. Zelenszkijnek erre még úgy is volt ideje és energiája, hogy a hazája területén folyó háború, az orosz agresszió hatalmas terhet ró az egész ukrán vezetésre.

Kijev érdeke

A történtekre reagálva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Mediaworks Hírcentrumának elmondta, az, hogy az ukrán diplomácia az elmúlt hetekben agresszívebb, sokszor túlmozgásos lett, érthető, hiszen országukban háború dúl. A kijevi vezetés nyilván az ukrán érdekeket veszi figyelembe, és az ukrán érdek az, hogy minél több országot vonjanak be a konfliktusba saját oldalukon. Szerinte ennek tudható be, hogy az ukrán elnök és diplomatái nemcsak Budapestnek, de más nyugati fővárosoknak is – többször Berlinnek – durva, fenyegető üzeneteket küldenek.

– fogalmazott.

Totális tévedés

Szánthó Miklós úgy látja, megint az a képlet rajzolódik ki, hogy utóbbiak nem a magyar érdeket tartják elsődlegesnek, hanem más politikai érdekekhez akarnak igazodni, külföldi mintákat akarnak másolni – ráadásul olyanokat, amelyeket komolyan vehető nyugati politikusok sem, csak a pacifistából hirtelen militaristává avanzsált liberális lapok szerkesztőségei, a nyugati „elit krémje” igyekszik követendőnek felmutatni.

Hozzátette, a magyarországi baloldal – és itt nyilván nemcsak Márki-Zayról, hanem azon gyurcsányista szövetségeseiről is szó van, akik őt most hátba döfik – tehát nemcsak képtelen józanul viszonyulni a magyar nemzetbiztonság követelményrendszeréhez, de totális tévedésben van a kontinens, a régió geopolitikáját és a nyugati szövetségesi rendszer biztonsági architektúráját illetően is.

„Ugyanis bár számos nyugati vezető fejezi ki folyamatosan szolidaritását Kijevvel, senki, sem Párizsban, sem Berlinben, de Washingtonban sem kíván közvetlen katonai konfliktusba keveredni Oroszországgal – ahogyan ez a NATO álláspontja is.” – hangoztatta.

Szirénhangok

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint tehát nem elég, hogy az elmúlt hónapokban a hazai baloldal a globalizáció nyerteseinek csinált egy félresikerült, nemzetellenes, elitista kampányt, amely után most kiderült, hogy a saját szavazóit is mélységesen megveti valójában, hanem a világpolitikai folyamatokat is teljesen félreérti. Olyan, általa szelektíven hallott szirénhangoknak akar engedelmeskedni, amelyek bár jóemberkedőnek hatnak, reálpolitikai alapjuk nincs.

– zárta értékelését Szánthó Miklós.