Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Újabb eljárás a Korrupciókutató Központ miatt, az Akadémiát perli a Közbeszerzési Hatóság

888.hu

2021.09.18. 18:15

A Soroshoz is köthető, az Európai Bizottság által is figyelembe vett kutatásokat készítő szervezet egyik tanulmányáról bíróság mondta ki, hogy manipulált adatokból készült. A Központ vezetője a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, így elvileg vonatkozik rá a tudományetikai kódex, s miután az MTA elnöksége nem indított eljárást, a Közbeszerzési Hatóság a bírósághoz fordult. Ismét – írja a Mandiner.

Továbbra is perben áll egymással a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a jogvita tárgya a Korrupciókutató Központ (CRCB), pontosabban annak vezetőjének, Tóth István Jánosnak a tudományos tevékenysége – értesült a Mandiner. Az ügy kissé szövevényes, ám a lényege az, hogy a hatóság előzőleg pert nyert a CRCB-vel szemben, a bíróság ugyanis jogerősen is kimondta: a szervezet megsértette a Hatóság jó hírnevét. Mégpedig azzal, hogy

a Soroshoz is köthető szervezet egy 2018-as tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt,
valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű.

Perben a tudományos akadémiával

A Hatóság ezt nem hagyta annyiban: az eset nyomán levélben fordult az MTA elnökéhez, és a kutatásetikai normák súlyos megsértése miatt etikai eljárás kezdeményezését kérte. A tanulmányt kiadó kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, Tóth István János ugyanis az MTA tudományos főmunkatársa, akire a Hatóság értelmezése szerint az MTA tudományetikai kódexe vonatkozik.

A Közbeszerzési Hatóság lapunknak is elküldött álláspontja szerint – az olvasók félrevezetésére alkalmas kijelentések mellett – az említett kódex rendelkezései is sérültek azzal, hogy az 54 oldalas tanulmány közel 90 százalékát beollózott képernyőképek teszik ki, Zambia és Banglades párhuzamba állításával hatásvadász túlzásokat tartalmaz azért, hogy a magyarországi helyzetet elkeserítőnek fesse le (ráadásul az előbbi kettő nem uniós ország, így teljesen más jogi környezet vonatkozik rájuk). Továbbá: szerintük

a tanulmány forráskritika és lektorálás nélkül készült, így elfogultan, egyoldalúan és valótlan adatok alapján vont le a tudományosság igényeit ki nem elégítő következtetéseket.

Az Akadémia tudományetikai bizottsága azonban elutasította a panaszt, mondván, a „megnyert pert követően az etikai eljárás lefolytatása a kétszeres értékelés tilalmába ütközne”. Miután ezt a Hatóság vitatta, fellebbezett az elnökséghez, ám így sem járt sikerrel. A Hatóság ezt követően, idén tavasszal nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez az MTA elnökségének határozata ellen, az eljárás még folyamatban van.

A Tóth István János által vezetett, saját bevallása szerint a politikától és a pártoktól független szervezetet már korábban bemutattuk. Megírtuk: számos nemzetközi kutatási programban vett részt, amelyeket bevallása szerint az Európai Bizottság, a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Francia Köztársaság Kormánya, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank támogatott. Ami az átláthatóságot illeti: az elmúlt évekből nem szerepel pénzügyi beszámoló a jórészt külföldről, illetve az Európai Unió intézményei által finanszírozott szervezet honlapján.

Közreműködés a jogállamisági jelentésekben

Fontos adalék, hogy a CRCB tanulmányai még mindig forrásanyagként szolgálnak az Európai Bizottság (EB) által Magyarországról készített anyagokhoz is, így például

a tavalyi és az idei jogállamisági jelentésekben is szerepelnek a megállapításaik.

Ez abból a szempontból lényeges, hogy a magyar kormány által vitatott, a kettős mérce kategóriájába sorolt, kifejezetten elmarasztaló dokumentumokra hivatkozva vonhatnának meg a jövőben uniós forrásokat hazánktól (is). Vagyis a budapesti székhelyű Korrupciókutató Központnak közvetve hatása lehet a támogatások elosztására.

Talán éppen ezért fordult a Hatóság 2019 májusában levélben az EB akkori főtitkárához, kérve, a testület vizsgálja felül az – immár jogerősen is megállapítottan manipulált adatokkal dolgozó – Korrupciókutató Központ tanulmányait felhasználó uniós dokumentumokat – különösen a Magyarországra vonatkozó 2018. és 2019. évi országjelentéseket.

Erre a levélre válasz információink szerint azóta sem érkezett, a hivatkozások felülvizsgálata sem történt meg, igaz, a 2020-as országjelentésben már csak egyetlen helyen utaltak a CRCB egyik tanulmányára. Ettől függetlenül a szervezet büszkén jelentette be Facebook-oldalán, hogy közreműködhetett a dokumentum elkészítésében.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére