Úgy fogalmaztak, hogy Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be.

A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon – írták.
Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a több mint fél éve tartó energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a magyarországi háztartási tarifákat – azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban – emelték ki.
Hozzátették: Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be.
A Századvég megbecsülte, az intézkedés hogyan befolyásolta volna a magyar családok 2021-es kiadásait.
„Ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban” – vélekedtek.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra. A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan 30, az éves költséget pedig 366 ezer forinttal emelte volna meg az elemzés szerint.
Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák 34 százalékkal (körülbelül 8 ezer forinttal), a decemberiek pedig 400 százalékkal (91 ezer forinttal) emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.
„Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay Péter által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen 113 ezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban” – írták.
Úgy folytatták, hogy a baloldali rezsipolitika okozta árnövekedés hatására az energiakiadások aránya jelentősen megemelkedne a családok költségvetésében. Míg egy átlagos háztartás jelenleg kiadásainak mindössze 9 százalékát fordítja áramra és gázra, az arány decemberre – a piaci árazás és változatlan költségvetési korlát mellett – 44 százalékra nőne, így az emberek kénytelenek lennének jelentősen visszafogni más célú kiadásaikat.
A Századvég szerint súlyos terhet jelentene a családoknak a rezsicsökkentés eltörlése.
Az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná: egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezerre, míg egy nyolc tagú családé 480 ezerről 1,1 millióra nőtt volna 2021-ben.
Mivel a nagycsaládosok kiadásaik nagyobb arányát fordítják áramra és gázra, az áremelkedés súlya is fokozott lenne náluk a Századvég szerint.
A piaci árak hatására elszabadulna az energiaszegénység – fogalmaztak.

Márki-Zay Péter rezsipolitikája azonban megfordítaná ezt a kedvező tendenciát, és „több százezer családot taszítana energiaszegénységbe” – írták.
A piaci árszabás következtében 2021-re 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya, vagyis tavaly „átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről” – olvasható a Századvég elemzésében.