A szabálysértési és büntetőjogi elzárás végrehajtásának felfüggesztését javasolja a Magyar Helsinki Bizottság a koronavírus-járványra hivatkozva. A szervezet honlapján konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a fogvatartottak számának csökkentésére. A felvetés kapcsán Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta a Magyar Nemzetnek: a Helsinki Bizottság azon dolgozik, hogy a bűnözők ne kerüljenek rács mögé.

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje tegnap arról beszélt a Klubrádió­ban, hogy számos országban rabokat engedtek szabadon a börtönökből a koronavírus-járvány miatt. „Mi is azt javasoljuk, hogy legalább azokban az esetekben, amikor nem rendkívül fontos, hogy most azonnal tartsanak valakit fogva – mondjuk egy szabálysértésért elmarasztalt embert, akit elzárásra ítéltetek; vagy nem fizette be a pénzbüntetést és ezt átváltanák; vagy adott esetben veszélyeztetett csoportba tartozik, illetve idős hozzátartozójáról gondoskodik és nem súlyos, erőszakos bűncselekmény miatt marasztalták el –, akkor neki a járvány után kelljen majd bevonulnia” – fejtette ki a jogvédő.

A Helsinki Figyelő elnevezésű honlapon a jogvédők bejegyzésükben azt írják: Iránban, ahol nem tudták megakadályozni, hogy a koronavírus ne jusson be a börtönökbe, 85 ezer fogvatartottat engedtek ki óvadék ellenében, elsősorban azokat, akiknek egészségügyi problémájuk volt, és különösen veszélyeztette volna őket a fertőzés.

Az ügy kapcsán a lap megkereste Völner Pált az Igazságügyi Miniszté­riumtól. A miniszterhelyettes úgy rea­gált, nem lepte meg a felvetés, mert a Helsinki Bizottság rendre a büntetőpolitikánk fellazításán dolgozik, például a börtönbiznisz kapcsán is. „Ez a Soros-szervezet, amelyik a jogállamiság állítólagos élharcosa, és reflexből jelentgeti fel hazánkat Strasbourgban, csak hogy kárt okozzon Magyarországnak, most éppen azt tartaná üdvösnek, hogy a független bíróság által kiszabott büntetéseket a raboknak ne kelljen letölteniük. Inkább a magyar emberekre szabadítanák a bűnözőket” – fogalmazott a politikus.

Ez a javaslatuk, mint általában a többi is, erkölcsileg, etikailag vállalhatatlan, logikailag pedig nonszensz, hiszen a fogvatartottak ellátására rendelkezésre állnak börtönkórházak, és a fegyintézetekben a rabok elkülönítése is megoldható. A bűnt büntetés kell kövesse, és a bűnözőknek rács mögött a helyük – mondta el Völner Pál. A miniszterhelyettes hozzátette: a fegyintézetekben egyébként is megtették a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket, az operatív törzs döntése alapján felfüggesztették az ideiglenes intézetelhagyások engedélyezését a fogvatartottak számára, és a büntetés-végrehajtás részt vesz a maszkok gyártásában is.

Egyébként egészen biztos, hogy nincs koronavírussal fertőzött elítélt a magyar büntetés-végrehajtási intézetek falai között – nyilatkozta a lapnak Makula György ezredes, a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakember szerint a veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése óta minimálisra korlátozták a látogatást, ahol a rabok családtagjaikkal egyébként sem kerülhettek testi kontaktusba. Gyakorlatilag látogatási tilalom van érvényben, a fogvatartottaknak küldött csomagokat is fertőtleníti az intézmények egészségügyi szolgálata, mielőtt azt kézhez kaphatja a címzett. Az enyhébb végrehajtási fokozatú intézményekben, ahol az elítélteknek joguk van pár napos eltávozásra, külön biztonsági intézkedéseket vezettek be. A családlátogatásról visszatérő rab a vírus lappangási ideje alatt karanténba, magánzárkába kerül, és csak akkor mehet vissza a körletébe, ha bebizonyosodik, nem fertőzte meg a koronavírus. A BVOP arra is ügyel, hogy az őr és a nevelőszemélyzet, a börtönökben dolgozók se fertőzhessék meg az intézményeket. Folyamatosak az ellenőrzések, a legkisebb gyanú esetén is karanténba kerül a fegyintézet munkatársa. Az őrök és a nevelőtisztek egyéni védőfelszerelésben látják el a szolgálatot.