Népszava: provokáció, istentagadás, hazaárulás
2020.06.07. 16:08
Karikaturista helyett talán pontosabb a rajzolóról beszélni. A karikaturista ugyanis nevettetni akar elsősorban a jellembeli tulajdonságokat szándékosan eltúlozva, gúnyos, mulattató ábrázolásával.
De hát kérdezem én, mi a mulattató abban, hogy a legutóbbi százéves történelme során eddig soha nem látott magaslatokba törő országunkat egy gödörben ábrázolják, ahova az elcsatolt területeken élő szomszéd országokból pillantgatnak lefelé, s arról beszélnek, hogy a mélyből ez az ország soha nem jön fel. Hát persze, hogy soha. Hiszen rossz irányba néznek. Úgy kéne állniuk, mint a turistáknak Manhattanben az Ötödik sugárúton a Empire State Building előtt. Lábujjhegyen, hogy szemükkel még a felhőt karcoló épület csúcsát is megpróbálják érzékelni valahogy. A rajz címe is „marha vicces”: Száz év magány. Pont akkor sikerült ezzel előjönni, amikor a szlovák miniszterelnök, Igor Matovic bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól, amikor Horvátországgal és Szerbiával soha ilyen jó és tartós kapcsolatot nem ápolt országunk, mint az elmúlt években.
És mi a mulattató az áprilisi rajzban, amely a járvány kellős közepén jelent meg, a Jézust és Müller Cecíliát együttesen ábrázolta. Úgyszintén semmi. Sőt! A rajz miatt tiltakozó KDNP közleményében ezt írta: „A Krisztus szenvedésén gúnyolódó grafika nemcsak hívő keresztények számára fájdalmas és megbotránkoztató, hanem minden jóérzésű honfitársunk számára sértő. Határozottan elutasítjuk, hogy a baloldali sajtóban a kommunizmus legrosszabb időszakát idéző provokatív gyalázkodás jelenhet meg. Különösen tűrhetetlennek tartjuk a frontvonalban helyt álló vezető szakemberek kigúnyolását ebben a nehéz időszakban, amikor rendkívül fontos az összefogás és a nemzet egysége.”
Látható: a mai baloldal rajzolója nem képes a nevettetésre. Épp olyan, mint ami a mai baloldalt jellemzi: a provokáció, az istentagadás és a hazaárulás.