Mózsi besírna: az utcatáblák kettévágásával tartja be a román bíróság ítéletét Csíkszereda
2020.10.12. 15:30
Wass Albert Tizenhárom almafa című regényében a főhős, Tánczos Csuda Mózes, avagy „Mózsi” karakterén keresztül
Az, hogy Mózsi rendre arrébb szurkálja a tudj’ Isten, éppen melyik állam határát jelző cölöpöket, csak hogy 13 szép almafáját a magáénak tudhassa, a legkevésbé ötletes „csínytevés”, Wass zseniális regényalakja oldalról oldalra bizonyítja, hogy az értelmetlen korlátok csupán arra jók, hogy kreatív embereket teremtsenek.
akkor is, ha az most éppen egy másik, sokszor nem is túl barátságos állam területén terül el.
A mostani góbétörténet 2018-ban vette kezdetét (de unalmas kezdés... Wass Albert, segíts!). Akkoriban történt, hogy
A szervezetben valahogy
A bukaresti táblabíróság idén júniusban meghozott ítélete is arra enged következtetni, hogy a város 17 százaléknyi román lakosságát rendkívüli módon bánthatta, hogy az utcanevek jobb felére került saját, egyébként állami hivatalos nyelvük, mert
A Szekelyhon.ro most számolt be róla, hogy a városvezetés úgy hajtotta végre a jogerős ítéletet, hogy a magyarul, majd románul egy sorba írt utcaneveket tartalmazó
Túl azon, hogy az így szétvagdalt utcanévtáblák a világ végezetéig (vagy a tök felesleges ítélet eltörléséig) emlékeztetni fognak arra, hogy mit kell kiállnia a magyar „kisebbségnek” Erdély legtöbb vidékén, arra is tökéletes példa Radulyék húzása, hogy
Olyannyira nem, hogy a költségtakarékosság jegyében korábban az az ötlet is felmerült, hogy a táblákat csak fordítsák el 90 fokkal balra, és úgy, függőlegesen rögzítve tegyenek eleget a bírósági ítéletnek, hiszen akkor is a korábban hátul levő román megnevezés kerülne felülre.
A polgármester a Székelyhon.ro-nak elmondta:
A feljelentő egyesület az alkotmányra hivatkozott, amely szerint az országban a román az egyedüli hivatalos nyelv, valamint azokra a jogszabályokra, amelyek a településnevekre, forgalmi jelzőtáblákra, közintézmények megnevezéseire vonatkoznak.
A bíróság ennek ellenére mind első, mind másodfokon a feljelentő egyesület javára döntött.
Mózsi biztosan az lenne...
(A szerző köszönetet mond Bata Zsuzsannának és Vizinger Gézának, akik először keltették fel érdeklődését Wass Albert életműve iránt, ugyanakkor ez úton is üdvözletét küldi azoknak, akik e nagyszerű irodalmi kincset nem tartották méltónak arra, hogy a Nemzeti Alaptantervben szerepeljen, és ezzel megfosztották volna saját gyermekeiket attól a jókedvtől, amelyet Mózsi történeteinek olvasása okoz.)