Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék. Tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat is. Márki-Zay a különböző nyilatkozataiban azt is egyértelművé tette, hogy kormányon az egészségügyi intézmények fizetőssé tételében is a 2010 előtti balliberális vezetés politikáját követné.

– jelentette ki Márki-Zay tavaly ősszel, megdöbbentő mondatát többen is szemlézték (például itt és itt). A baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, így kormányra kerülve számos vidéki településen építené le az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeit.

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Emlékezetes:

köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Mint egyik korábbi cikkünkben felidéztük, Márki-Zay egy 2018. márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet”.

Gyurcsány jelöltje tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a Gyurcsány jelöltje tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket.

Ez azzal járna, hogy

szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.

Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével ugyancsak tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt.

Ám Gyurcsányék az ellenzékben lévő Fidesz tiltakozása ellenében is keresztülvitték például a laborszolgáltatás, az étkezés, a betegszállítást, a vagyonkezelés és az üzemeltetés kiszervezését. Utóbbi kapcsán több önkormányzat is nehéz helyzetbe került 2010 előtt, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – mint például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a helyhatóságokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is.

Ahogy arról beszámoltunk, Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné kormányra kerülve: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból.