Az elmúlt napokban derült ki, hogy Márki-Zay kórházakat zárna be, visszahozná a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és teljesen magánosítaná az egészségügyet, ahogyan azt a Gyurcsány-Bajnai-kormány szerette volna.

– minderről Márki-Zay Péter baloldali listavezető beszélt még 2021. december 15-én egy fórumon. Szerinte Indiában népbetegség, az ottani orvosok naponta csinálnak százas sávban ilyen műtéteket, nagy rutinjuk van, profin megcsinálják, olcsón.

Inkább menjen Indiába olyanhoz, ahol sokszor csinálja – tette hozzá. – Önöknek, hogyha egy profi, speciális beavatkozásra van szüksége, oda kell menjenek, ahol azok az emberek és feltételek adottak, akik ezt meg tudják csinálni a legjobb módon. Én azt gondolom például, ha már szemészetet mondtam, a legtöbb szemészeti beavatkozás az nem egy sürgősségi beavatkozás, menjenek oda, ahol a profik vannak, emeljék el, menjen oda, ahol MRI van – mondta Márki-Zay.

A baloldali listavezető nyilatkozatát az alábbi videóban nézhetik meg.

Kórházakat zárna be Márki-Zay

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék. Tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat is. Márki-Zay a különböző nyilatkozataiban azt is egyértelművé tette, hogy kormányon az egészségügyi intézmények fizetőssé tételében is a 2010 előtti balliberális vezetés politikáját követné.

– jelentette ki Márki-Zay tavaly ősszel, megdöbbentő mondatát többen is szemlézték (például itt és itt). A baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, így kormányra kerülve számos vidéki településen építené le az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeit.

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Emlékezetes:

köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Jönne a vizitdíj és a kórházi napidíj

Mint ahogy azt a lap egy korábbi cikkben felidézte, Márki-Zay egy 2018. márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet„.

Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.

Ahogy arról a lap beszámolt, Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné kormányra kerülve: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból.

Az egészségügy privatizációját tervezi a baloldal

A baloldali kormányzás idején, 2009-ben végleg bezárt Schöpf-Merei Ágost Kórház épülete előtt tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Böröcz László, országgyűlési képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy hova vezethet az ellenzék egészségpolitikája, amely a kórházak magánkézbe adásán és egészségügyi intézmények bezárásán alapszik. Mindezekkel szemben bemutatta azt a folyamatos fejlődést, amelyet a kormány által finanszírozott egészségügyi fejlesztések biztosítanak Budapest belső kerületeiben is.

Márki-Zay Péter drasztikus magánosítást lát szükségesnek az egészségügyben. Sőt, az emberei már egyes kórházi osztályok bezárásának tervét sem tagadják. Gyurcsány és Márki-Zay egészségügyi főembere elmondta, hogy szerinte ”mindenhol a világon„ ez történik a kisebb kórházakban a sürgősségi osztályokkal és a szülészetekkel. Gyurcsány másik főembere, László Imre 2021 júniusában ennél is tovább ment: „Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. [...] 90-100 kórház nagyon biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot.” – mondta Újbuda jelenlegi balliberális polgármestere. A Gyurcsány-párt egészségügyi szakértője szerint tehát 60-70 kórházat kellene bezárni a jövőben.

Ezt a baloldali programot már jól ismerjük, és tudjuk mit jelentett Budapest belső kerületeiben! Amikor a baloldal volt kormányon, akkor ezen a környéken, Belső-Ferencvárosban a Bakáts téri Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat zárták be. 2007 áprilisában szűnt meg a fekvőbeteg-ellátás a kórházban, 2009-ben pedig, 125 év után véglegesen bezárták az intézmény kapuit. A kórházbezárások miatt országszerte 8000 egészségügyi dolgozó elveszítette munkahelyét, nem volt elég eszköz, gyógyszer, mentőautó, orvos, ápoló.

Ehhez képest az elmúlt években a kormányzati finanszírozású Egészséges Budapest Program keretében Belváros-Lipótváros egészségügyi felszereltségét többek közt csecsemővizsgáló-asztalokkal, nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai készülékkel, EKG berendezésekkel, világszínvonalú műtőasztalokkal és kardiológai ultrahanggal bővítették, valamint épületkorszerűsítésre is sor került. A minap átadták az I. kerületieknek az állami finanszírozásból felújított Csalogány utcai rendelőt, és 2023 végéig megújul a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Központ is. Kormányzati támogatással egy új, ötemeletes épülettel bővül az intézmény.