Márki-Zay a lányán keresztül fenyegette meg egy hódmezővásárhelyi újság főszerkesztőjét
2021.10.12. 17:30
„Tibor, neked van egy lányod, nehogy valami baja essen” – mondta Márki-Zay 2019-ben a 81 éves Szenti Tibornak, miután nem mondott le a helyi újság főszerkesztői pozíciójáról.
Ezután Szenti Csilla, a főszerkesztő lánya írt egy nyílt levelet a Facebook-oldalán, amelyben megemlítette a fenti esetet. A levelet két hírportál, a Promenad24.hu és a Vasarhely24.com is közölte, amelyeket a politikus beperelt, azt állítva, hogy ő nem fenyegette meg Szenti Tibort. A per első fokon azzal végződött, hogy az újságoknak helyreigazítást kellett volna közölniük.
„A Szegedi Törvényszék június 28-i elsőfokú ítéletében ellentmondásokat vélt felfedezni a négy tanú, Szenti Tibor, Szenti Csilla, valamint Soós Csilla és Kis Andrea vallomásai között, ezért helyreigazításra kötelezte volna az újságokat. Kiadónk, a Csanád Média Kft. már akkor világossá tette: álláspontja szerint semmiféle ellentmondás nincs a tanúvallomások között, Szenti Tibor világosan elmondta, hogy a polgármester megfenyegette őt, és ezt a Márki-Zay által megidézett Soós Csilla és Kis Andrea sem tudta cáfolni. Fellebbeztünk, s küzdöttünk tovább a saját igazunkért, illetve a Szenti család igazáért” – írja az elsőfokú ítéletről a Promenad24.hu.
Másodfokon azonban szeptember 8-án a bíróság kimondta, hogy nincs ellenmondás a tanúk vallomása között. Így Márki-Zay elvesztette a pert, jogosan írták meg róla, hogy megfenyegette Szentit.
Az ítélőtábla így indokolta döntését: „Nincs reális indok azt feltételezni, hogy Szenti Tibornak lett volna bármi oka arra, hogy a felperessel folytatott beszélgetése tartalmáról ne a valóságnak megfelelően számoljon be a lányának, mint ahogy arra sincs magyarázat, hogy közvetlenül a felperessel való beszélgetést követően miért beszélt volna a gépkocsiban a lányán keresztül történt megfenyegetéséről, ha a felperes részéről ilyen utalás nem hangzott el. Mindezt értékelve az eset összes körülményéből, valamint a tanúvallomásokból arra vonható le következtetés, hogy a fenyegetés a felperes részéről elhangzott, emiatt az alperesek által közölt írásmű sérelmezett közlésének valósága bizonyítottnak tekinthető.”