Nézzük csak, mit is mondott pontosan a beszélgetésben? „Van egy nagyon fontos elképzelésünk. Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni, és természetesen egy esetlegesen módosított új alkotmányt népszavazással kell legitimálni, nem vonaton kell alkotmányt írni. A pártfinanszírozás, és itt most visszatérek arra, amiről szerintem beszéltünk, hogy most elvonnak pénzt, de én meg látom annak a lehetőségét, hogy egy pártfinanszírozással összefüggésben az így elvont pénzeket esetleg majd vissza lehet kapni rendelkezések folytán. Választójogi törvényt kell tisztességesen, kétfordulóst létrehozni, és nagyon fontos, ami a leglényegesebb szinte: a független intézmények függetlenségének visszaadása. Akkor működik egy jogállam, akkor működik demokrácia” – hangsúlyozta.

Egy paragrafusokkal dolgozó, tehát a jogból élő, magát szakembernek tartó ügyvéd tiszta fejjel ilyet általában nem mond, hiszen pontosan tudja, hogy kétharmados többséget igénylő jogszabályokról beszél. Kétségbeesett vagdalkozása arra utal, hogy érzi ő, nagyon is érzi, hogy a baloldal belátható időn belül nem kap kétharmadot Magyarországon. Egyszerű többséggel meg nem is álmodhat arról, hogy ezekhez a jogszabályokhoz hozzányúlhat. Ezért igyekezhet az emberek fejét megzavarni ezzel a zagyva jogászkodással.

Bár lehet, hogy ő is úgy gondolkodik, mint Fleck Zoltán jogász, szociológus, aki a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”. S hogy mennyire nem elszólásról van szó, arról egy másik Fleck-nyilatkozat is tanúskodik: „Régóta kerülgetjük azt a dilemmát, miként lehet egy ellenzéki választási győzelem esetén az Orbán-rezsim közjogi akadályait semlegesíteni a jogállam visszaállítása és stabilizálása érdekében.”

Halkan jegyzem meg, sehogy. Ha lehetne, akkor ugyanis nem okozna dilemmát az uraknak a megoldás keresése.

Fleck, s vele együtt valószínűleg Magyar is, a jelek szerint önkényesen, a jogállami alapokat félredobva, anarchikus állapotokat előidézve akarja visszaállítani azt a „jogállamot”, ami szerintük jogállam. A valóságban viszont egy liberális diktátum. Ha az Orbán-kormány bármelyik tagja dilemmázna valami hasonlón, azonnal leszakadna az ég itthon és Brüsszelben egyaránt. De nem dilemmázik, mert egy igazi demokrata tényleg tiszteletben tartja a többség uralmát és a jogállamiságot, s meg sem fordul a fejében ezen értékek megsértése.

Magyarék viszont folyamatosan ezen agyalnak, s a kiskapukat keresik.

Ahelyett, hogy a szavazóknál igyekeznének megfelelő számú piros pontot szerezni a sok-sok fekete helyébe.

Persze tudják – Lenin elvtárs után szabadon –, ami nem megy, azt nem erőltetik…