Krumplis Jakab és Tímea, a távollátó illemtanár
M. Kovács Róbert
2020.10.27. 13:53
Ez nem egy magyar népmese, csupán gondolatok gyűjteménye arról, hogyan csináltak cirkuszporondot az ország házából az ellenzéki demagógok.
Kövér elvtárs 4,4 millióra büntetett meg egy zsák krumpliért. Ma ennyibe kerül szembesíteni Orbánt az igazsággal”
– magyarázza bizonyítványát Jakab Péter Ballik-elnök, akit ekkora összegre büntetett meg a házelnök, mert az ellenzék egyik leginkább demagóg képviselője erőszakosan akart Orbán Viktor miniszterelnökhöz eljuttatni egy zsák krumplit a T. Ház falai között.
Még mielőtt a Jobbik ügyvédei megnyomnák a „sajtóper” feliratú gombot: a demagógia
a kommunikáció olyan iránya, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A kifejezést a politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló megjelölésére.”
Nos,
Jakab Péter krumpliszsákos akciója minden elemében kimeríti ezt a fogalmat,
azok után, hogy egy nappal az ellenzéknek komoly fájdalmat okozó borsodi időközi választás előtt éppen a kormányellenes erők osztogattak krumpliszsákot a kormánypárti induló nevével ellátva, hogy így támasszák alá Jakab későbbi „krumplikirályozását”. Vagyis a Jobbik-elnök vádjai nemcsak alaptalanok, de visszásak is.
De persze Jakabtól már megszokhattuk. A már nem is annyira újsütetű pártelnök éppen annak köszönheti politikusi karrierjét, hogy az egykor nemzeti, de lassan posztkommunistává hanyatló Jobbikban a kezdetek óta a PR-politizálás élharcosaként tevékenykedik. Sajtószóvivőként „időgépet” vitt egy kormánypárti újság szerkesztőségébe, a 2018-as országgyűlési választás idején nagy dérrel-dúrral örökbe fogadott kutyával fotózkodott (a gyerekeivel együtt, mert hát a kutya-gyerek kombó verhetetlen a marketing területén), majd a szavazás után új családhoz adta az állatot, és
számos olyan látványos, de nulla gyakorlati eredménnyel járó PR-fogást bedobott, amellyel aztán nyugdíjba küldte a Jobbik még megmaradt nemzeti politikusait.
És ha tovább vizsgáljuk, az is kiderül, hogy az olcsó populizmus mellett a Jobbik elnöke valóban hajlamos a marxista-leninista megközelítésre, hiszen az egykori antikommunista párt mostani elnöke ma már
„néppártos” (jó, hogy nem internacionalista) felszólalásaiban „nemzet” helyett „népet” emleget, és beállt asszisztálni az ellopott KISZ-vagyon anyagi bázisán létrehozott DK és az MSZMP utódpártja mellé.
Teszi mindezt olyan piaci arroganciával, hogy ha a 116 éves Steindl Imre-alkotás pironkodni tudna, akkor az Országház vörösben úszna, amikor csak Jakab beteszi oda a lábát.
De persze nem ő az egyetlen, aki évek óta rombolja a Parlament méltóságát. Kunhalmitól, Bangónén át Vadai Ágnesig vagy Tordai Bencéig lehetne sorolni azokat, akik nem nagyon nézhettek még körül, hol is munkálkodnak képviselőként, mert viselkedésük, felszólalásaik inkább idéznek egy bevodkázott KISZ-brigád-gyűlést vagy piaci kofaharcot, mint képviselői vitát.
Éppen ezért is gyönyörű, hogy a fenti felsorolásba bármikor beilleszthető
Szabó Tímea Párbeszéd-elnök nemrégiben erősen kibukott azon, hogy Kövér László házelnök lebunkózta Krumplis Jakabot.
Az igaz, hogy Kövér sem megy a szomszédba egy-két határozottan degradáló kifejezésért, de bármilyen csodálatosan bőséges is a magyar nyelv tárháza, Jakab akciójának jellemzésére, a „tiszteletlen”, „udvariatlan” vagy „alpári” szavak nem elégségesek, legfeljebb a „tuskó” lehetett volna ennél egy fokkal finomabb, mégis pontos leírást adó kifejezés.
Szabó Tímea úgy fogalmazott:
Kövér úgy érzi, megengedheti ezt a hangnemet egy megválasztott képviselővel szemben.”
De vajon hol volt Szabó Tímea, amikor az általa védett Jakab Péter krumpliszsákkal hadonászott egy közjogi méltóság (Magyarország miniszterelnöke) előtt, és egy másik közjogi méltóságot (az Országgyűlés elnökét) próbálta félretaszigálni, hogy ezt a „tuskóságot” végrehajthassa?!
Azon most ne is akadjunk fenn, hogy egyébként
Szabó rendszeresen szólal fel úgy a parlamentben, hogy beszéde tartalmaz 2-3 becsületsértést és 3-4 rágalmazást.
A képviselő asszony pontosan tudja, hogy a célkeresztjébe állított kormánypárti politikusoknak a polgári perrendtartás szerint sokkal több légből kapott, sértő megjegyzést kell elviselniük, mint egy átlagembernek, és ezek miatt az ő mentelmi jogát biztosan nem fogják felfüggeszteni.
A mellett azonban ne menjünk el szó nélkül, hogy viselkedése ellenére erkölcscsőszt igyekszik játszani.
Persze csak akkor, ha politikai érdekei azt diktálják. Valahogy
akkor nem érdekelte a T. Ház méltósága, amikor „eszterláncot” játszott kis pajtásaival, hogy elzárják a házelnöki pulpitust, vagy amikor hentesnek nevezte az ország egészségügyi miniszterét, és tolvaj gazembernek kormánypárti képviselőtársait.
Nem, ezek az esetek valahogy belefértek Szabó Tímea féloldalas erkölcsiségébe.
Egy távollátó tánc- és illemtanár jut eszembe róla, aki minden tőle távolabb lejtő párosra rászól, ha túl közel simulnak egymáshoz, de a hozzá közel állóknál azt sem veszi észre, ha a fiú két kézzel markolássza a lány fenekét.
Persze a kormánykritikusok most mondhatnák, hogy időnként Orbán Viktor miniszterelnök is valami hangzatos fricskával védi ki az ellenzéki támadásokat ahelyett, hogy hosszú és bölcs, tényszerű választ adna az őt érő szurkálódásokra. De
tudják, mi a különbség egy orbáni geg, egy jakabi bunkóság és egy Szabó-féle olcsó rágalom között? A szellem.
Ha valaki egy intelligens döféssel megsemmisíti politikai ellenfelét a T. Ház falai között, az még mindig a parlamentáris demokrácia körébe tartozik, ám ha valaki krumpliszsákkal hadonászik, vagy rendszeresen valótlanságokat terjeszt az ország házában, az sokféle jelzővel illethető... de ezeket most nem sorolom, nehogy fennakadjak Szabó Tímea illemtanárnő furcsa rostáján.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
