A hétvégén Karácsony Gergely bejelentette több pontból álló gazdasági programját, ahol többek között helyet kaptak az adóemelések, és az úgynevezett 'garantált munka' is.

-Gyurcsány Ferenc pár hete ésszerűtlenségnek és elvetemült dolognak nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász, Petschnig Mária Zita pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Karácsony Gergely gazdasági programjában is adóemelések sora kapott helyet: szó van benne a személyi jövedelemadó emeléséről, a vagyonadó bevezetéséről, az úgynevezett „szolidaritási” adó bevezetéséről a nagyvállalatoknak, a globális társasági minimumadó támogatásáról, illetve a „zöld adó” és a „zöld illeték” kivetéséről az emberekre és vállalkozásokra. Szemmel láthatóan a több országban is megbukott alapjövedelmet már nem erőlteti, helyette már az úgynevezett „garantált munkát” találta ki, azonban

-véli az elemző.

Deák Dániel szerint a program több ponton hasonlít a 2002 és 2010 közötti időszak kormányzásához.

- Ismerős lehet ez az adóemelési és megszorítási törekvés, ha tanulmányozzuk a 2010 előtti balliberális kormányzás gazdaságpolitikáját. A 2008–2009-es globális krízisre adott baloldali válaszok jellemzően olyan neoliberális gazdaságfilozófián alapuló intézkedések voltak, amelyek a lakossági megszorításokra és a szociális háló megnyirbálására épültek. A legismertebb megszorító intézkedései a következők voltak: két évre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét, megszűntették a 13. havi illetményt, előre hozták a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, elmaradt a nyugdíjkorrekció, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, a gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig járt, eltörölték a lakástámogatási rendszert, fokozatosan megszüntetették a gázár- és távhő-kompenzációt. A Bajnai-kormány rendelkezései is egyformán súlyosan érintették a bérből és jövedelemből élőket, az alkalmazottakat, a családokat, a középosztályt vagy éppen a mélyszegénységben élőket. A megszorítócsomag a szociális válság mellett azonban nem javított az államháztartási mutatókon sem,

-fogalmaz.

A progresszív adórendszer pedig nagyon úgy tűnik, hogy nehéz helyzetbe hozná a magyar középosztályt.

-Az úgynevezett progresszív adórendszer, amit az „igazságosság” jelszóval reklámoznak

2010 előtt is ez volt a helyzet. Az egykulcsos szja-nak és más adócsökkentő lépéseknek köszönhetően jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben az emberek adóterhelése, Jól példázza, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékben csökken az emberek adóterhelése, az OECD Tax Policy Reforms 2020 tanulmánya szerint például 2017 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékponttal a GDP-arányos adóterhelés - mondta lapunknak Deák Dániel.

Majd hozzátette: az adócsökkentések politikájának köszönhetően Magyarország gazdasága válságállóvá emellett vált: a magyar gazdaság az első negyedéves, 1,9 százalékos emelkedésével a negyedik leggyorsabb gazdasági növekedést produkálta Európában az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben az Európai Unió gazdasági teljesítménye átlagosan 0,4 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban. Emellett több előrejelzés szerint a 2021-es, éves átlagos gazdasági növekedés akár a 7 százalékot is meghaladhatja az országban, ami példanélkülinek számít. Az adócsökkentések és az azzal járó gazdasági fellendülés eredményeként jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon. Az Eurostat felmérésének 2006 és 2019 közötti adatait elemezve egyértelműen látható, hogy a Fidesz-KDNP kormányzati ciklusai alatt, 2012 óta folyamatosan csökken a mélyszegénységben élők száma.

A számokból az is látszik, hogy 2017-től 2019-ig sokkal nagyobb mértékben csökkent a szegények száma, mint 2006-tól 2008-ig – számolt be az elemző, aki szerint az adócsökkentések eredményeként ráadásul fehéredett a gazdaság. Az Állami Számvevőszék adatai szerint tovább javult az adóbeszedés hatékonysága, miután a kivetett és a beszedett áfa különbségének számító áfarés a 2018-as 8,4 százalékról 2019-ben 6,6 százalékra mérséklődött. Míg 2010-ben a kiesés 21,9 százalékos volt, így azóta végbement fehéredés a legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.

Deák Dániel úgy véli, ezeknek a pozitív folyamatoknak azonnal vége lenne a baloldal esetleges hatalomra kerülésével, hiszen az szja-emelés azonnal növelné a feketegazdaságot, a vagyonadó miatt elmenekülnének a vállalkozók az országból, a nagyvállalatok szolidaritási adójának hatására munkahelyek és beruházások szűnnének meg, a zöldadó hatására pedig lényegesen kevesebb pénz maradna az embereknél, így csökkenne a fogyasztás, ami pedig a GDP visszaesését eredményezné. A legnagyobb vesztes pedig az elmúlt években erősödésnek indult középosztály lenne, mely csoport a gazdaság motorjának számít. További nehézséget okozna számukra, hogy

-Ahogyan a baloldal esetében az adóemelés és megszorítás politikájának régre visszanyúló története van, úgy Orbán Viktor esetében az adócsökkentési elképzeléseknek is már több több évtizedes előzménnyel rendelkeznek. A 1998 és 2002 közötti kormányzás mellett a 2006-os választási kampányban is azt az álláspontot képviselte a Fidesz elnöke, hogy az adócsökkentéseknek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése is fellendülhet, de Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgását és a megszorítócsomagok bevezetését követően ugyancsak az adócsökkentés fontosságát hangsúlyozta, emellett az akkor ellenzékben lévő Fidesz programjában is hangsúlyos volt az adócsökkentések politikája. Ha egy mondatban szeretnék elmondani a különbséget a 2022-es választási kampányra nézve, akkor: