Így védi a pedofíliát a balliberális sajtó
2021.05.29. 18:00
Minden jóérzésű ember el tudja ismerni a héten benyújtott pedofilellenes törvény fontosságát,
Egyrészt féltik a pedofilok jogaikat. Másrészt már tavaly, a Kaleta-ügy után tettek egy kísérletet arra, hogy megmagyarázzák miért nem jó a pedofil elkövetők listázása. Egyszer azt sérelmezik, hogy eddig nem történt szigorítás, majd abban a pillanatban, amikor történik előrelépés egyből siránkoznak, hogy „jaj szegény pedofilok”.
Hiszen ők is igazából csak áldozatok és hogy nem szabad össze keverni az elkövetőt azokkal a pedofilokkal akik csak titokban aberráltak, mert vannak „ártatlan” pedofilok is. Ezzel próbálják ezt a dolgot relativizálni és beemelni az elkövetőket az eltűrt kategóriába. Hiszen, ha a pedofilok sem utolsó szemétládák, hanem csak egy rosszul értelmezett szexuális kisebbség, akkor nekik is helyet kell biztosítani a társadalomban. Nem?
Persze ez se saját gondolatuk, az USA-ban korábban a balliberális The New York Times már érzékenyített egy sort, a
De Magyarországon is már hasonló mélységig jutott el korábban a függetlenobjektív sajtó, például a HVG-ben Révész Sándor egészen elképesztő dolgokat írt 2019-ben a pedofíliával kapcsolatban:
Révész egyébként már 2014-ben, a Népszabadságban is érdekeseket írt a pedofilokról, a
A cikk apropója az volt, hogy Japánban szigorítottak a gyermekpornográfia terjesztésére vonatkozó szabályokon, de végül az ilyesmit is megjelenítő rajzolt tartalmakra a módosítás nem terjedt ki. Révész Sándor szerint utóbbi példamutató döntés. Mint fogalmazott:
A sokféle szexuális vágy közül a pedofil az egyetlen, amit nem lehet beleegyező partnerekkel, pornófilmes szereplőkkel kiélni. Ebből a szempontból pedofil embertársainknak a legrosszabb és legnehezebb. Nagyon helytelen lenne, ha olyan tilalmakkal nehezítenék tovább a helyzetüket, amelyek nem szükségesek senki megvédéséhez. A rajzolt gyerek nem valóságos létező. Ami vele történik, egyetlen hús-vér gyereknek sem árt.”
Révész továbbá arra is kitért, hogy
A rajzolt gyerekpornó engedélyezése jelzés a pedofiloknak, hogy a szabadságpárti állam nem ellenük, hanem csak a gyerekekért tilt. Jelzés a társadalomnak: a szabadságot csak annyira szabad korlátozni, amennyire muszáj.”
Jól látható tehát, hogy a balliberális oldal már itthon is megkezdte a pedofília iránti érzékenyítést és relativizálást. Eddig kevés sikerrel.