Mindezt azért, hogy ne kelljen teljesíteni Gyurcsány pártelnök parancsát a gödi emberek rovására, az önös pártérdekek képviseletére a Momentummal való helyi megbékélésben.

Az ellenzéki pártok Duna-parti háborújának napi fejleményeit naponta éli át a nyilvánosság. Középpontjában a momentumos gödi polgármester saját érdekei melletti ámokfutásával, a közösség érdekeivel szemben. Balogh Csaba teljes választási kampányát, egész politikusi karrierjét a gödi Samsung-gyár elutasítására építette föl.

Ismert, Gödön 20 éve jelent meg a dél-koreai gyár, közvetlenül ezrek megélhetését biztosítva. A kormányzat jó kapcsolatokat ápol az ázsiai befektetőkkel, így a Samsung 2019-ben bejelentette, hogy 390 milliárd forintos gyárbővítésbe kezd, újabb 1200 munkahelyet létesítve ezzel. Csúcsmodern akkumulátorgyártást telepít az üzembe, ahonnan a jövő elektromos autóit fogják kiszolgálni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy ezzel Magyarország fölkerül a globális autógyártás térképére.

S miközben a csendes többség számára nyilvánvaló, hogy senki nem állhat szemben ezernyi munkahellyel és az emberek megélhetésével, aközben Balogh Csaba polgármesternek ez egyáltalán nem volt kétszerkettő. A magyarok olimpiarendezési álmát aljas módon, szimplán saját népszerűségük növelése céljából megfúró momentumos brigád a Duna-parti kertvárosban az ott élők megélhetését akarta hátba támadni.

Volt, amikor a polgármester a parti fecskék sorsáért aggódott, máskor a lovaskultúra érdekeit látta sérülni, hol pedig a baráti liberális sajtón keresztül lázította a helyieket a beruházás ellen. Nem sok sikerrel, szerencsére.

Választási győzelme után naná, hogy az önkormányzaton keresztül gyorsan busás fizetséghez juttatta haverjait és a feleségét, alázatosan szolgálva egyéni érdekeit, csak a közösségi feladatáról, a gödiek szolgálatáláról feledkezett meg tudatosan és arcátlanul.

Ezt a tarthatatlan, minden józan megfontolást nélkülöző helyzetet elégelte meg a kormányzat, amelynek régi terve volt, hogy különleges gazdasági övezeteket hoz létre az országban, hogy ezzel is könnyítse a csúcstechnológiát képviselő tőke magyarországi letelepedését és a munkahelyteremtést. Ezért született meg áprilisban az a kormányrendelet, amely végül különleges gazdasági övezetté nyilvánította Gödöt és környékét. Ezzel a helyi Samsung-gyár által megfizetett iparűzési adót a Pest megyei önkormányzathoz irányították.

Mindez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy Göd elesik az iparűzési adótól, hanem azt, hogy a különleges gazdasági övezet fekvése szerint az illetékes Pest Megyei Önkormányzat a helyi adókból befolyó bevételét az övezet területén – Gödön, Csomádon, Dunakeszin, Sződön – megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására használhatja fel. Ha viszont Baloghnak a beruházásellenes magatartásával sikerült volna elüldözni a Samsungot a településről, akkor egy buznyák többletforrás sem segíti a város fejlődését.

Ennek ellenére a testületi ülésen a momentumosok „Samsung-koalíciónak” csúfolták a Fidesz-, DK-, LMP-, Jobbik-képviselők összefogását, melynek révén két hétre fel is függesztették tisztségéből a polgármestert. A konfliktus szélsőségességére jellemző, hogy még ennek ideje le sem telt, amikor a képviselő-testület harminc nappal meghosszabbította Balogh felfüggesztését. Az egymással késhegyre menő vitát folytató Momentum és DK kibékülését a két pártelnöknek, Fekete-Győr Andrásnak és Gyurcsány Ferencnek a tihanyi találkozója volt hivatott elsimítani. Ebből azonban semmi nem lett, mert időközben a három gödi DK-s politikus felfüggesztette tagságát a Demokratikus Koalícióban. Így bármilyen parancs érkezik a pártközpontból, az rájuk már nem vonatkozik.

Az egyik ex-DK-s, Szilágyi László a következőket mondta: „bebizonyosodott, hogy az országos politika érdekei nem egyeznek Göd érdekével. Mi továbbra is Gödért dolgozunk, nincsenek országos politikai céljaink. Mi arra esküdtünk, hogy Göd város lakóit képviseljük.” Nota bene: az érintett baloldali pártok országos politikai érdekeiről van szó, nem az össznemzeti érdekekről, természetesen. Szilágyi azt is aláhúzta, hogy „nem szeretnék, ha az ő személyük lenne akadálya az ellenzéki összefogásnak.”

És ezen a ponton jutottunk vissza a gödi csodához. Ami nem más, mint hogy három gödi DK-s politikusnak – emeljük ki őket név szerint: Tóth Ágnesnek, Lőrincz Lászlónak és Szilágyi Lászlónak ­– fontosabb volt a gödi emberek érdeke, mint pártjuk kicsinyes, választóellenes politikai önzése. Ezt pedig a 11 tagú képviselő-testületben – kiiktatva a polgármester – a négy fideszessel többségbe kerülve a jövőben is ragyogóan szolgálni tudják.

A gödi fordulat ékes bizonyítéka annak, hogy a Demokratikus Koalícióban is vannak rendes, választóikhoz kötődő, esküjüket komolyan vevő magyar emberek. Nyilván a közvetlenül Gyurcsánytól függő pártkatonáktól, Gy. Némethtől, Vadaitól, Varjutól vagy Molnár Csabától ilyen emberi reakciók még véletlenül sem várhatók el. Ám akiknek a jövője, megélhetése közvetlenül a választóktól függ, azokból az erkölcs könnyebben előbányássza a tisztességet, a gödi emberekkel szemben viselt felelősséget. Diderot mondta: „Csodák ott történnek, ahol hisznek bennük, és minél jobban hisznek bennük, annál gyakrabban fordulnak elő.”

Hinni kell, hogy ilyen, a közösség számára pozitív, ám Gyurcsányt pofára ejtő gödi csodák mind gyakrabban fordulnak elő másutt is a közeljövőben.

Végtére is mindannyian magyarok vagyunk.