Fekete-Győr András, az „ellenzéki összefogás” egyik szószólója, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje a napokban kijelentette, hogy ha hatalomra kerülne, elhallgattatná azokat az újságírókat, akik az övétől eltérő véleményt képviselnek.

Ennek apropóján az Alapjogokért Központ megvizsgálta, hogyan is viszonyul a mai, a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő hazai ellenzék – azaz a Gyurcsány-féle roncsderbi – a sajtószabadsághoz Magyarországon.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjait pedig levélben tájékoztatták a színtiszta magyar valóságról.

Az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán osztotta meg a részleteket:

„Kívánjuk a sajtó szabadságát! – amit most valóban fenyeget a baloldal

A hazai ellenzék és balliberális »jogvédő« szervezetek rendszeresen kürtölik tele a nemzetközi nyilvánosságot hírhamisításaikkal, miszerint Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság, a demokrácia, az alkotmányosság stb. stb. stb. Most, amikor a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő Gyurcsány-féle roncsderbi egyik másodhegedűse, Fekete-Győr András valóban újságírókat fenyeget, hallgatnak. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi tájékoztatjuk a valóságról az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjait arról, hogyan is viszonyul a baloldal az általa oly’ sokat emlegetett szabadságjogokhoz” – írták.

„Ps.: A levelekben csak az »asszony« és az »úr« megjelöléseket használtuk, és rögtön el is bizonytalanodtunk, ez kellőképp gender-konform-e a mai európai nyilvánosságban?

Tisztelt Biztos/Képviselő Asszony/Úr!

Sokat hallani manapság arról, hogy hazánkban »megszűnt a jogállamiság« és »veszélyben van a demokrácia«. Mindez már évek óta az európai közbeszéd tárgya, nem csupán az Európai Parlament képviselői körében, de az Európai Bizottságban is.

Mint azt bizonyára tudják, ez a baloldali koalíció szocialista, szélsőjobboldali, liberális és zöld pártokból áll. Politikusaik pedig sajnálatos módon egyre gyakrabban tesznek olyan kijelentéseket, melyek – ha azokat tettek is követnék – az alapvető jogok magyarországi érvényesülését veszélyeztetnék” – írták.

„Nemrég Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje, az ún. »ellenzéki összefogás« egyik befolyásos vezetője egy Facebook-videóban kijelentette, hogy ha hatalomra kerülne, radikális lépésekre szánná el magát, és elhallgattatná azokat az újságírókat, akik az övétől eltérő véleményt képviselnek:

Nem ez az első eset, amikor Fekete-Győr András szóban vagy tettben szembefordult a sajtószabadság eszményével: 2017 májusában berontott az Origo szerkesztőségébe, hogy kérdőre vonjon egy újságírót, aki cikkében a Momentum Mozgalom pénzügyi hátterét firtatta. Vállalhatatlan tettét utóbb azzal magyarázta, hogy úgy érezte, ideje »elbeszélgetni« a publicistával. Később hangsúlyozta, hogy mindezt nem bánta meg:

És nem Fekete-Győr András az egyetlen az ellenzéki oldalon, aki támadást indítana magyar állampolgárok egyes csoportjai ellen! A korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke – az »ellenzéki összefogás« értelmi szerzője –,

(Mint arra bizonyára emlékeznek, 2006-ban – kormányzása idején – a rendőrség brutális kegyetlenséggel lépett fel békés tüntetők ellen.)

Tavaly egy Facebook-bejegyzésében az alábbiakat írta a magyar kulturális életről és Vidnyánszky Attiláról, a Nemzeti Színház igazgatójáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnökéről, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művészről:

»Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot.«

Mint azt már említettük, ezen »ellenzéki összefogásnak« része a szélsőséges, radikális Jobbik is. A balliberális oldal, mely előszeretettel vádolja politikai ellenfeleit – legfőképp a magyar konzervatívokat – a »demokrácia leépítésével«, egy olyan politikai mozgalommal fogott össze, melyet nem is olyan régen ők is »náci pártnak« tituláltak” – írták. „Nem is ok nélkül, hiszen például Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője korábban számos antiszemita kijelentést tett. Ismert hírhedt parlamenti felszólalása 2012-ből. Ebben úgy fogalmazott:

Egy másik alkalommal, egy Palesztina-párti tüntetésen Gyöngyösi Márton a sajtó becsmérlését ötvözte az antiszemitizmussal:

Vajon lehet-e tovább menni ezen a veszélyes úton? Egyesek sajnos már meg is tették. Az elmúlt években baloldali és liberális jogászok, szervezetek elkezdték lefektetni az ideológiai alapjait is a sajtó működésébe történő antidemokratikus beavatkozásoknak. A Társaság a Szabadságjogokért, magát »jogvédőnek« nevező szervezet például 2017-ben részletes írásban fejtette ki, hogy a számukra nem szimpatikus újságírók és sajtóorgánumok miért is »nem hivatkozhatnak a sajtószabadságra« munkájuk végzése során. Ez a felháborító, de professzionálisan felépített rágalomhadjárat egyértelműen szembemegy a médiapluralizmus követelményeivel, és olyan elfogadhatatlan, diszkriminatív helyzethez vezethet, melyben – pusztán politikai megfontolások alapján – bizonyos újságírókra kiterjed a sajtószabadság, másokra pedig nem.

Miután megvizsgáltuk a magyar baloldal megközelítését a sajtó és a média területén, vegyük szemügyre a teljes képet! Az egyik ismert baloldali jogász, Fleck Zoltán tavaly nyáron például azt irányozta elő, hogy egy esetleges baloldali győzelem esetén egy időre fel kellene függeszteni a jogállamiságot:

»Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.«

A tendenciákat figyelve az sem meglepő, hogy ezt a véleményt több ellenzéki jogász is osztja. Baloldali ügyvédek, »jogtudósok«, és még az Alkotmánybíróság egy korábbi tagja is nyíltan azt javasolják, hogy ha csak feles többséget is szerez a baloldal a jövő évi választásokon, akkor is módosíthatja a sarkalatos törvényeket és az Alaptörvényt is – pedig ezek kétharmados többséget igénylő jogszabályok” – közölték.

Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek küldött leveleket alább tekinthetik meg: