Évek óta szidja az Alaptörvényt az ellenzék, de a fizetésért cserébe hajlandóak felesküdni rá
2022.04.25. 12:20
Jakab Péter, a Jobbik elnöke nyilatkozta 2020 decemberében a párt lapjában, hogy nem lepődnének meg azon sem, ha az ellenzék kétharmados felhatalmazást kapn.a..
Hozzátette:
Ha csak egyszerű többségünk lesz, akkor addig faragjuk a jogot, míg igazság nem lesz belőle. A kreativitást nem a hatalom, hanem a nép szolgálatába fogjuk állítani.”
Tóth Bertalan, az MSZP (volt) társelnöke pedig azt találta mondani 2021 májusában az ATV Start műsorában, hogy
Teljesen új Alkotmányra van szükség, ezért az ellenzék alkotmányozásra kér felhatalmazást a választóktól.”
Szocialista elvtársa, Hiller István 2016-ban egy sajtótájékoztatón kerek-perec kijelentette, hogy új alkotmányt akar, „ami valóban a nép alkotmánya”.
Gyurcsány Ferenc, az ellenzék vezére írta közösségi oldalán felesége, Dobrev Klára melletti előválasztási kampánya során:
Elszántság kell majd az új alkotmányhoz, a NER lebontásához, a bebetonozottnak hitt vezetők elmozdításához.”
De a gyurcsányista Arató Gergely is a „történelem szemétdombjára” dobta volna ki az Alaptörvényt, mivel azt a pártja nem fogadja el legitimnek.
Hasonlót írt 2013-ban a közösségi oldalán Varju László is, amikor „illegitim kormány illegitim döntéséről” írt.
Egy évvel ezelőtt a Parlamentbe frissen visszajutó Gréczy Zsolt azt közölte követőivel:
Sokan kérdezik, mi lesz az orbáni alaptörvénnyel a kormányváltás után. Mi lenne? Kuka. Magyarország új alkotmányt kap és Köztársaság lesz.”
A következő ciklusban a párt frakcióvezetői tisztségét betöltő Fekete-Győr András, a Momentum nevű mikropárt által kiemelt frakcióvezetője pedig egy Indexnek közölte, hogy ők a kétharmados törvényeket akár egyszerű többséggel is eltörölnék.
A Párbeszéd fenegyereke, Tordai Bence egyenesen úgy fogalmazott az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy az egy „egypárt tákolmány”, melynek „társadalmi, erkölcsi legitimációja a nullával egyenértékű”.