BIROM arra gondol, ha a parlament elfogadja a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, akkor a kormánynak nem kell 15 naponta a parlament jóváhagyását kérni a veszélyhelyzetben hozott rendeletei jóváhagyásához. Akkor krízisügyben a szükséges és arányos mértékben nélküle is dolgozhat, kvázi „jégre teheti” a törvényhozást. Undorító megfogalmazás. Mintha nem lenne szükség minden emberre a járvány elleni küzdelemben. Egy szójáték is eszembe jutott BIROM kapcsán, de ezt most engedelmükkel, nem osztom meg a nyilvánossággal.

Persze, ez a helyzet már múlt héten is előállhatott volna, ha a tisztelt ellenzék hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, ami 4/5-ös szavazati arányt igényelt volna. De nem tette meg, s azóta is azon megy a vita, hogy miért akar Orbán Viktor határidő nélküli hatalmat, miért nem jó neki, ha rendre az Országgyűlés meghosszabbítja a veszélyhelyzeti felhatalmazását, amit az ellenzék boldogan megszavazna. Akadékoskodásukkal elérték, hogy a dolog nélkülük is megoldódik, hétfőn ugyanis a kormánypárpártoknak már nincs szükségük a 2/3-os törvény elfogadásához az ellenzék voksaira.

Gyurcsányék elszalasztottak egy tálcán kínált lehetőséget. Támogatásukkal bizonyíthatták volna, hogy vészhelyzetben igenis képesek az összefogásra, a nemzeti egység létrehozatalára. Csak igent kellett volna mondaniuk egy olyan helyzetre, amelyet a kabinet nélkülük is megoldott volna ugyan. Ha támogatják, akkor senki nem vehette volna el tőlük azt a nemes szándékot, hogy amikor emberéletekről van szó, akkor a magyarok oldalára állnak, nem pedig a víruséra. Az egész ország örült volna neki, de nekik nem kellett az emberséges ellenzék testtartása. Most már magyarázkodhatnak, szidhatják a kormányt, ha kell, szórhatják a hamut a fejükre, ez a hajó elment.

Valószínűsítem azonban, hogy Gyurcsányék soha nem is akarta rá fölszállni, hiszen a földobott magas labda minden előnyével ők is tisztában voltak. Ők azonban egyáltalán nem akarták leütni, nem akartak fölszállni a közös küzdelem jó példát statuáló hajójára. Nekik fontosabb volt Orbán diktátorozása, a gyűlölet fokozása, telhetetlenségükkel az egészségügyisek betegek ellen való lázítása, mint az együttműködés és a segítség lehetőségének a keresése. Ellenzéki sötétségükből válsághelyzetben is – komám asszony, hol az olló alapon – a hatalom után tapogatnak 2022-re gondolva, ahelyett, hogy rendes emberként tennék a dolgukat. Függetlenül attól, hogy ezerszer bizonyították, hogy sosem voltak rendes emberek. Ám ekkora egészségügyi válságot sem élt meg még korábban az ország népe. Vak tyúk is talál szemet alapon.

És akkor jön BIROM, és a maga nemes eszközeivel az ellenzékre erősít rá, mintha a parlament az ellenzék rovására akarná szükséghelyzetben a gyors és még annál is sürgősebb intézkedési jogát biztosítani a kabinet számára. Mintha minden más helyzetre vonatkozó kormányintézkedés az Alaptörvényből eredően nem lenne eleve törvénytelen. Nem arra erősít rá BIROM, hogy ez megalkotandó törvény a vírus elpusztítása, tehát az emberéletek megóvása, a betegek meggyógyítása s a megelőzés érdekében szükséges. Frászt. Pedig ez lenne a lényeg.

Azt sugallja, hogy a kormány az emberek érdekeit akarja jégre tenni. Nem a politikai vita, a minden áron való széthúzás teszi oda, ugye nem, kedves BIROM?

Szerencsére a magyarok érdekei nem fognak jégre kerülni. Amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, addig biztosan nem.

Fotó: LikeBalaton