A magyar rezsipolitika szakértői, avagy a baloldal ezt is jobban csinálná
888.hu
2021.06.17. 14:00
Emlékszünk rá, mennyire jól csinálta, ugye? Biztosan, hiszen elég emlékezetes rezsipolitika volt, a mindössze nyolc év alatt tizenötször megemelt energiaárakkal és a külföldi energiacégeknek kitalicskázott 1060 milliárd forinttal együtt.
Van, ami nem változik.
Annak ellenére, hogy a baloldal elméletben mindent jobban tudna csinálni, mint a jelenlegi kormány,
programjaikban még mindig nem térnek el a korábbi, Gyurcsány által kitervelt tragikus adó- és rezsipolitikától.
Dobrev Klára miniszterelnökjelölt-jelöltként ismét célul tűzte ki a már 2018-ban meglebegtetett, közműminimum néven futó rezsiprogramját. Ennek lényege az alapjövedelem és a luxusadó összekapcsolása és átültetése az energetikába, csökkentve ezzel a társadalmi különbségeket. Az ötlet mögötti szakmai elképzelés azonban több sebből is vérzik, mivel a hazai háztartások energiafogyasztásának mértéke és szerkezete nem feleltethető meg a családok életszínvonalának.
Bár szeretnénk elhinni, hogy ezzel a szegényebb rétegeknek akarnak kedvezni, a legszegényebb háztartások nagy része nem gázzal vagy árammal fűt, hanem egyéb tüzelőanyagokkal,
így a transzfer nem a rászorulóknak kedvezne.
Másrészt az áremelés elsősorban nem a kiemelkedő energiahatékonyságú ingatlant birtokló tehetősebb fogyasztókat érintené, hanem az alacsonyabb energiahatékonyságú infrastruktúrával rendelkező közép- és alsóbb osztálybeli nagycsaládosokat.
De hát ismerjük a 2010 előtti Gyurcsány-féle rezsipolitikát:
látszólag a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a gyakorlatban viszont a közműdíjak emelése a cél.
Komikus jelenet volt, amikor a DK-s Molnár Csaba a rezsicsökkentés eltörlését és az egységes uniós lakossági áram bevezetését javasolta Brüsszelnek. Az nyilván nem zavarta, hogy ez a magyar lakosság 50 százalékának – mivel legalább ennyien fűtenek földgázzal – azonnali rezsiár-emelkedést jelentene.
Ugyan kereken egy éve még Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa is adócsökkentést javasolt,
ő és a komplett baloldal eddig egyetlen adócsökkentést sem szavazott meg, sem a koronavírus-járvány miatt indított gazdaságvédelmi akcióterv keretében, sem korábban.
És, ugye, emlékszünk még az élhetetlen kétezres évekre. 2002 és 2010 között a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok tizenötször emelték az energiaárakat, és a lakosságtól elvett 1060 milliárdot ebben a nyolc évben kitalicskáztak az országból az akkor még külföldi tulajdonú energiacégek.
Jó lenne naivan azt gondolni, hogy Gyurcsányéknak volt idejük tanulni a hibáikból, de sajnos az aktuális politikai megmozdulásaik és az érdekek, amelyeket azóta is konzekvensen képviselnek, nem ezt támasztják alá. Így hát el kell fogadnunk,
ez a magyar baloldal a maga sajátosnak mondható, de inkább csak kártékony baloldali gazdaságpolitikájával.
Ehhez képest a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata alapján a sikeres rezsicsökkentésnek hála
jelenleg mi fizetjük a legalacsonyabb energiaárakat Európában.
A hivatal 27 európai uniós fővárost vizsgált a villamosenergia- és földgázárak szempontjából. A földgáz nálunk a legolcsóbb, 2,81 eurócent kilowattóránként, a villamos energia lakossági átlagára pedig 10,40 eurócent kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legalacsonyabb ár.
Van még kérdés?
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
