– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szakács Lászlónak a Kisfaludy-programmal kapcsolatos kérdésére válaszolva.

A kormányfő nem mondott neveket, így jogosan merül fel a kérdés, hogy kikre is gondolhatott a költő. Mutatjuk, hogy ki azok az emberek, akik óriási vagyonokra tettek szert az elmúlt évtizedekben.

Gyurcsány Ferenc

Ha létezik ember ma Magyarországon, akire tökéletesen illik a vörös báró jelző, akkor az nem más, mint az egykori, bukott miniszterelnök. Az őszödi böszme vagyonának gyarapodását az is megdobta, hogy jól tudott házasodni, hiszen felesége, Dobrev Klára a kommunista Apró klán leszármazottja.

Gyurcsány anyósa, Apró Piroska Horn Gyula titkárságának vezetőjeként jutott irdatlan vagyonhoz. Ekkor szerzett meg a családnak több fontos gyárat, vállalatot, méghozzá olyan milliárdokat termelő területen, mint a magyar timföldgyártás. Az anyósa közreműködésével megszerzett timföldipari cégeket Gyurcsány később részben kijátszotta külföldre.

A Gyurcsány-vagyon alappillére jelenleg az Altus. A DK elnökének vagyonnyilatkozata szerint értékpapírban lévő pénze alig 90 millió forinttal gyarapodott 2016 és a 2019 között, az Altus Portfóliókezelő Kft.-től összesen több mint 1,9 milliárd forint osztalékot vett fel négy év alatt.

Bajnai Gordon

A volt miniszterelnök épp Gyurcsányt váltotta a kormányfői poszton 2009-ben, azonban már a rendszerváltás előtt kapcsolatba került a DK-s politikussal, akinek sokáig egyik legfőbb bizalmasa volt. Bajnai legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy neve felmerült az Index körül kialakult helyzetben. Ezt a baloldali propagandaportál volt munkatársa, a jelenleg 444-es Szily László kotyogta el egy beszélgetés során.

– fogalmazott.

A 2010-es baloldali választási bukást követően Bajnai Amerikába utazott, később a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) támogatásával megalapította a Haza és Haladás Alapítványt, amiből később kinőtt az Együtt nevű párt. A rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb botrány a nevéhez kötődik: a Wallis Zrt. pénzügyi manőverei miatt a libatenyésztők közül sokan földönfutók lettek, közülük kilencen az öngyilkosságba menekültek. Bajnai százmilliós vagyonnal lett 2009-ben miniszterelnök (230 milliónyi pénzeszközzel, ingatlanokkal és egy 2006-os BMW-vel).

Bajnai Gordon és Soros György kézfogása | Fotó: mindenszo.hu

Leisztinger Tamás

Az MSZP-közeliként emlegetett üzletember sokáig Tüttő Kata, jelenlegi főpolgármester-helyettes élettársa volt. Leisztinger már a Horn-kormány idején informális kapcsolatokat ápolt az MSZP köreivel. Igazán aktívan csak 2001-2002-ben kezdett a párt körül mozogni. Neve a vidéki (hajdú-bihari, vasi) tisztújítások idején bukkant fel, amikor „embereit” választották a vezető megyei pártpozíciókba. Neve felmerült már zsarolási ügyben, majd a Köki Terminál körül is feltűnt, illetve az egykori MDF körül is settenkedett. Tavaly hozzá került a Népszava, és Gergényi Péternek is segített. A Gyurcsány-korszak egyik legismertebb korrupciógyanús ügye is a nevéhez kapcsolódik: ő vette meg közbeszerzési eljárás nélkül, nagyon olcsón a baloldali vezetésű XI. kerületi önkormányzattól a Kopaszi-gátat. Az ügyben Molnár Gyula akkori baloldali polgármestert másodfokon 8 hónap börtönre ítélték (végül a Kúria bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentette). A Forbes szerint vagyona 93,5 milliárd forint. (Leisztinger Tamás ügyeiről bővebben ITT írtunk).

Leisztinger Tamás | Fotó: Vajda János / MTI

Magyar György

A sztárügyvédként számontartott Magyar a 2018-as országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd színeiben indult képviselőjelöltként (nem választották meg), Karácsony Gergely főpolgármester bizalmasa (részt vett a főpolgármester-jelölti előválasztás lebonyolításában), illetve Demszky Gábor jogi képviseletét is ellátta. Neve az elmúlt időszakban a börtönbiznisz miatt merült fel, irodája eddig összesen több mint félmilliárdot perelt vissza az államtól: 544 millió forintot. És összesen 419 ilyen ügyet intézett. Magyar György igazán tehetős ember, olyan luxusautót használ (Lexus RX 450), aminek az ára extrák nélkül – 2020-as katalógus szerint – 21 millió forint. Továbbá Budapest egyik legelitebb, legdrágább árfekvésű helyén, a belvárosban lakik, itt van a bejelentett lakcíme, egy nagyobb méretű lakás itt százmillió forintba is kerülhet.

Boldvai László

A politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján városi KISZ-titkára lett, majd 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979 óta tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak.

1989. október 9-e óta a Magyar Szocialista Párt tagja. 2016 áprilisában felfüggesztette párttagságát, miután neve is felmerült az offshore-botrányba keveredett politikusok között. A Direkt36 számolt be arról, hogy Boldvai László, aki korábban az MSZP országgyűlési képviselője, pénztárnoka is volt, érintett a felesége révén az offshore-ügyben. A politikus feleségének 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég, amelynek irataiból kiderül, hogy a cégen több százmillió forint ment keresztül.

Neve a Tocsik-ügyben is felmerült. Az 1996-ban kipattant privatizációs botrány kapcsán az ügyészség 1997-ben nyújtotta be a vádiratot, melyben a 804 millió forintos sikerdíjáról ismerté vált Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vezető jogászát csalással, a privatizációs szervezet négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással való üzérkedéssel vádolta. Boldvai is jól él, 2009-ben arról írtak, hogy egy 1050 négyzetméteres villát épített Salgótarjánban egy hatalmas, 3 ezer négyzetméteres telken.

Puch László

Puch politikai pályafutása még a kommunizmus idején vette kezdetén, 1980-ban belépett az MSZMP-be,1989. november 1-jén az MSZP-hez csatlakozott. 1994 és 2014 között az Országgyűlés tagja volt szocialista színekben. Az MSZP pénztárnoka volt sokáig, de a pártpolitika mellett a baloldali kormány munkájában is részt vett: előbb a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, közvetlenül ezután a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárának nevezték ki. A médiapiacon is sokáig nyomult, tőle szerezte meg a Népszavát Leisztinger Tamás. 2017-ben Direkt36 arról írt, hogy Puch László felesége és gyerekei a fő tulajdonosok abban a horvátországi cégben, amelyik – mások mellett egy 13 méteres luxus katamarán vitorlást üzemeltet az Adrián.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kóka János

Bajnaihoz hasonlóan Kóka is az üzleti világból érkezett, már a '90-es években próbálkozott az informatikai iparban. Ami a politikai pályafutását illeti: 2004–2008 között gazdasági és közlekedési miniszter volt, 2007–2008-ban az SZDSZ elnöke, 2010-ig pedig a frakcióvezetője. Az ő nevéhez fűződött a 2006-2008 folyamán meghirdetett reformkurzus (oktatás, egészségügy, energia, szociális rászorultság, közlekedés), ami kudarcnak bizonyult. Különösen nagy pofára esés volt a 2006 júliusában meghirdetett vasúti reform, amely értelmében 27 vasútvonalat szüntettek volna meg. Az országos tiltakozás miatt elállt az ötlettől. 2007-ben Fodor Gáborral szemben az SZDSZ elnökének választották, a Hír TV által nyilvánosságra hozott felvételek tanúsága szerint csalások történtek a pártkongresszuson.

MTI/Balogh Zoltán

Kupper András

Az üzletember a parkolási bizniszben nyomult, az övé volt korábban a Centrum parkolási szolgáltató, amelynek 23 vezetője ellen büntetőeljárás indult. A Centrum-birodalom több kerületben is érintett volt parkolós csalásokban. Az gondolhatnánk, hogy Kupper ezek után parkolópályára kerül, de nem: Zugló MSZP-s polgármestere, Horváth Csaba 76 darab parkolóautomatát vesz a vörös báró érdekeltségébe tartozó C-Ware Kft.-től. A szerződés becsült összértéke nettó 412,6 millió forint volt, ez végül nettó 278,9 millió forintra csökkent, a szerződést május 29-én alá is írták a felek. Kupper 2019 novemberében kiszállt a C-Ware-ből, amiben most a S + F Consulting GmbH és Szolyák Norbert a tulajdonos. Az Index december végén azt írta, hogy Szolyák Kupper bizalmi emberének tűnik, miután más cégében is vezető a cégadatbázis alapján.

Veres János

Hivatásos politikai pályafutását 1986-ban kezdte, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt (amelynek 1980 óta volt tagja) nyírbátori városi bizottságának gazdaságpolitikai titkára lett. 1988 és 1989 között már a pártbizottság első titkára volt. Az MSZP-nek alapító tagja volt és 1990-ben szülővárosa önkormányzatának lett képviselője. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja megyei területi listájáról szerzett mandátumot, ahogy 1998-ban és 2002-ben is. Több bizottságnak is tagja volt, többek között a költségvetési és pénzügyi bizottságnak többször is volt alelnöke. A szocialista politikus Medgyessy Péter bukása után kormányzati pozícióhoz jutott: az új miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökének nevezte ki, ahonnan Draskovics Tibor miniszteri székét örökölte meg. Vagyonát többek között egy svájci adóparadicsomba bejegyzett offshore-cégen keresztül szerezte, melyet egy stróman képviselt a hatóságok előtt. A 2006-os választáskor nagy vihart kavartak kijelentései, ugyanis azt fejtegette, hogy az egyes területek számára nyújtott jövőbeni állami támogatás az adott körzet választási eredményeitől is függeni fog. A Hír Tv sosem volt a kedvence. 2010-ben 400 millió forintos megtakarítása volt Veresnek.

Dunai György

A nagyvállalkozónak a Forbes szerint 39,1 milliárd forint a vagyona. Neve felmerült a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban: a VIP-listás ügyfél sikkasztás vádjával állt bíróság elé, azonban később felmentették. Nem ez volt az egyetlen büntetőügye: ellene és Garamszegi Gábor volt MSZP-s önkormányzati képviselő ellen pénzmosás és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség 2014-ben. A vád szerint az általuk igazgatott Betonút 2002-ben két részletben, színlelt vagyonkezelési szerződés részeként adott át 1,8 milliárd forintot a brókerügyben felbukkant Britton Llc.-nek, amelynek nagy része később Dunai és Garamszegi svájci számlájára került.

Gráf József

A szocialista agrárvállalkozó már a '70-es években is tagja volt az MSZMP-nek, 1989 októberében az MSZP alapító tagja lett. Országgyűlési képviselőként politizált, később a Gyurcsány- és Bajnai-kormányban is földművelésügyi miniszter volt. Neve tucatnyi gazdasági társaságban bukkant fel a rendszerváltás óta. 2004-ben a Gráf közvetett tulajdonában lévő Invest-Group Bóly Rt. szerezte meg az egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozást, a Bóly Rt.-t. A privatizáció hatalmas botrányt okozott, mert Gráf és társai áron alul jutottak a céghez és gazdagodtak meg.

MTI Fotó: Földi Imre

Simor András

A közgazdász 1976-ban szerzett diplomát Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi pénzügy szakán. 2007-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. Jelentős szerepet játszott a devizahitelezés elszabadulásában. Hogy mennyire nem érdekelte, hogy emberek százezrei jártak rosszul a devizahitellel, jól mutatják a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott táviratban leírtak. April Foley egykori amerikai nagykövet által aláírt táviratban Simor András a devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást 2008 második felében. A dokumentum alapján a jegybankelnök állítólag azt is elismerte, hogy nincs hatékony eszköz a devizahitelezés visszafogására, és úgy fogalmazott: „nem kellene megmenteni a devizahiteleseket, végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyenebéd”. 2007-es dokumentumok szerint Simor 123 millió és további 800 millió – összesen 923 millió – forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Oszkó Péter

Bajnai Gordon pénzügyminisztereként tevékenykedett. A 2010-es kormányváltást követően nem szakadt el a politikától: neve megtalálható a Bajnai-féle és Soros György által támogatott Haza és Haladás Egyesület alapítói között. 2009-ben tett vagyonnyilatkozatot, amelyből kiderült, hogy jelentős hitele volt, 124 800 000 forintnyi svájci frank alapú hitelt törlesztett. De a bankszámláján már ekkor 56 568 278 forint és 83 049 968 forintnyi deviza volt. Ezenfelül 5 175 000 forintnyi euróalapú ingatlanjegye is volt. A hitelt egyébként egy 1080 négyzetméteres telken álló 418 négyzetméteres lakóház megvásárlására vette fel még 2007-ben. A villát 2016-ban 700 millióért árulta. Cége, az OXO Csoport és az Európai Beruházási Alap (EIF) 50 millió eurós (vagyis nagyjából 15 milliárd forintos), közép-kelet-európai startupokra specializálódott technológiai alapot hozott létre 2017-ben. A tervek szerint 2021 első felétől már bárki megvásárolhatja majd a cég részvényeit a budapesti tőzsdén.

MTI Fotó: Bugány János

Felcsuti Péter

A Raiffeisen Bank vezérigazgatója volt 2007-től 2010-ig, őt tartják a magyarországi „devizahitelezés atyjának”. Egyik alapítója volt a Bajnai Gordon-féle Együttnek, amit komoly összeggel támogatott. Véleményét a mai napig elmondja közéleti kérdésekben. Legutóbb a kormány gazdaságvédelmi akciótervét bíráló nyilatkozatot írta alá, 14 másik közgazdásszal közösen. „A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen” – többek között ez volt olvasható a dokumentumban.

MTI Fotó: Soós Lajos