Soros kétszínűsége nem ismer határokat
2021.09.08. 15:20
Zajlik az élet a világ pénzügyi piacain, és úgy tűnik, Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns is érdeklődve figyeli az eseményeket.
A múlt hónapban az amerikai multinacionális BlackRock lett az első olyan külföldi vagyonkezelő, amely
Soros azonban nem nézi jó szemmel az ilyen jellegű befektetéseket.
Nemrég a tőzsdespekuláns a Financial Times című lapban jelentetett meg egy véleménycikket, amelyben a kínai gazdaságot ekézi. Szerinte keserű ébredés vár mindazokra, akik külföldiként a mai Kínában ruháztak be, mert véleménye szerint az ország első számú vezetője nem ért a piacgazdasághoz.
Soros a BlackRock-ügyre is reagált.
A Wall Street Journal című lapban arról értekezett, hogy
most több milliárd dollárt önteni Kínába végzetes hiba”.
És természetesen azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a BlackRock befektetése „az Egyesült Államok és más demokráciák nemzetbiztonsági érdekeit sérti”.
Érdekes módon az nem sérti a demokráciák nemzetbiztonsági érdekeit, ha a Nyílt Társadalom Alapítványok által pénzelt szervezetek beavatkoznak választásokba, de most ilyen ellentmondásokon ne akadjunk fenn.
Soros kritikájára a BlackRock szóvivője reagált.
„Az Egyesült Államoknak és Kínának nagy és összetett gazdasági kapcsolata van. A két ország közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem 2020-ban meghaladta a 600 milliárd dollárt. Befektetési tevékenységünk révén az amerikai székhelyű vagyonkezelők és más pénzügyi intézmények hozzájárulnak a világ két legnagyobb gazdaságának még szorosabb összekapcsolódásához” – fogalmazott.
Mindenesetre Soros – azon túl, hogy 2013 óta minden alkalmat megragad, hogy Kínát és a kínai elnököt szidja –
Nézzük is!
2016-ban nagyjából 24 millió dollár értékben vásárolta meg a iShares Large Cap China ETF nevű alap részvényeinek egy részét, amely nagy kínai cégekbe fektet be. Ezektől a részvényektől azonban már megvált.
Továbbá Soros az Alibaba nevű, e-kereskedelemmel foglalkozó kínai óriáscégbe is befektetett, ezt a vállalatot az amerikai Amazon kínai megfelelőjeként emlegetik. A tőzsdespekuláns volt az Alibaba három legnagyobb részvényesének egyike.
A Soros Fund Management továbbá a Didi Chuxing nevű kínai cég részvényesei között is feltűnt: 38,4 millió dollárnyi értékben birtokolták a vállalat részvényeit.
A kínai állami média egyébként szintén nincs oda Sorosért, többek között „pénzügyi ragadozónak” nevezték, és arra is figyelmeztették már, nehogy eljátssza azt a jüannal, mint a kilencvenes években a brit fonttal.