Soros keményen szidja Kínát, de a biztonság kedvéért befektet az országban
888.hu
2021.08.18. 12:35
Él a lehetőséggel.
Ma Kínának nemcsak élénkebb gazdasága van, hanem valójában jobban működő kormánya is, mint az Egyesült Államoknak”
– jelentette ki Soros György amerikai tőzsdespekuláns Kínával kapcsolatban még 2010-ben.
Azóta azonban megváltozott Soros György véleménye a kínaiakról és ott rúg bele Hszi Csin-ping kínai elnökbe, ahol csak tud.
Ezúttal a tőzsdespekuláns a Wall Street Journal című lapban jelentetett meg egy véleménycikket, amely a „Hszi Csin-ping diktatúrája a kínai államot veszélyezteti” (Xi’s Dictatorship Threatens the Chinese State) címet kapta.
Az írás fő csapásvonala az amerikai-kínai konfliktus volt. Véleménye szerint a konfliktusnak a középpontjában az a valóság áll, hogy a két ország teljesen ellentétes kormányzati rendszereket képvisel. Soros szerint az USA a demokratikus, nyitott társadalom mellett áll, amelyben a kormány szerepe az egyén szabadságának védelme. Míg Hszi Csin-ping egy totalitárius zárt társadalomban hisz, amelyben az egyén az egypárti államnak van alárendelve.
Hszi Csin-ping veszélyt jelent a nyílt társadalmakra világszerte”
– állapította meg Soros.
Érdekesség, hogy Soros 2003-ban „Az amerikai fölény buboréka” (The Bubble of American Supremacy) című könyvében még azt írta, hogy
„60 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy épp az Egyesült Államok maga jelent majd veszélyt a nyílt társadalomra”.
Ma már biztos nem így gondolja...
Minden esetre, Soros azon túl, hogy 2013 óta minden alkalmat megragad, hogy Kínát és a kínai elnököt szidja
szíves örömest fektet be különböző vállalkozásokba és alapokba az országban.
Nézzük is!
2016-ban nagyjából 24 millió dollár értékben vásárolta meg a iShares Large Cap China ETF nevű alap részvényeinek egy részét, amely nagy kínai cégekbe fektet be. Ezektől a részvényektől azonban már megvállt.
Továbbá Soros az Alibaba nevű e-kereskedelemmel foglalkozó kínai óriáscégbe is befektetett, az Alibabát az amerikai Amazon kínai megfelelőjeként emlegetik. A tőzsdespekuláns volt a vállalat három legnagyobb részvényesének egyike.
A Soros Fund Management továbbá a Didi Chuxing nevű kínai cég részvényesei között is feltűnt: 38,4 millió dollárnyi értékben birtokolták a vállalat részvényeit.
A kínai állami média egyébként szintén nincs oda Sorosért, többek között „pénzügyi ragadozónak” nevezték és arra is figyelmeztették már Sorost, hogy nehogy eljátssza azt a jüannal, mint a kilencvenes években a brit fonttal.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
