Az orosz-ukrán háború kitörése után Soros György nemzetközi tőzsdespekuláns is megszólalt.

A hivatalos Twitter-oldalán hosszasan értekezett a kialakult helyzetről.

Mint fogalmazott, „tanúja voltam, ahogy Ukrajna a Szovjetunió összeomló részéből liberális demokráciává és nyitott társadalommá vált. Számtalan orosz agresszióval szembesült, de kitartott”.

– írta Soros.

Véleménye szerint fontos, hogy mind a transzatlanti szövetség (az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és az Egyesült Királyság), mind más nemzetek mindent megtegyenek, hogy támogassák Ukrajnát az egzisztenciális fenyegetettség idején.

Putyin tettei közvetlen támadást jelentenek minden olyan állam szuverenitása ellen, amely egykor a Szovjetunióhoz tartozott, és azon túl is. Oroszország egyértelműen megsérti az ENSZ alapokmányát, és ezért felelősségre kell vonni – jelentette ki.

Soros szervezete, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) közleményt hozott nyilvánosságra a háború kitörésének másnapján. Ebben azt írták, hogy „az invázió azonnali és erőteljes választ követel a nemzetközi közösségtől, amelynek célja az orosz erők azonnali kivonása Ukrajna területéről”.

– írták.

Egyes állításokkal ellentétben Soros és Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnök között nincs kapcsolat (Soros valójában Petro Porosenko korábbi elnököt támogatta, akit Zelenszkij 2019-ben legyőzött), de Soros nem adta fel, hogy megpróbálja megtartani és kiterjeszteni befolyását Ukrajnában.

Hívjuk segítségül az Egyesült Államokban január 18-án megjelent „The Man Behind the Curtain: Inside the Secret Network of George Soros” című kötetet. (Az ember a függöny mögött: Soros György titkos hálózata belülről).

A könyv szerint Soros befolyása Ukrajnában 1989-ben, két évvel a Szovjetunió összeomlása előtt kezdődött, amikor több civil szervezetet hozott létre az országban. A legjelentősebb 1990 áprilisában történt, amikor Kijevben megalakult a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi hálózatához tartozó Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF). Az IRF 1994-re Ukrajna legnagyobb nemzetközi adományozójává vált 12 millió dolláros éves költségvetésével, amelyet állítása szerint „olyan projektekre fordítottak, amelyek a leszerelt katonák tízezreinek átképzésétől a Soros Kortárs Művészeti Központ nevű kijevi kortárs művészeti központ létrehozásáig terjedtek”.

A könyv szerint ma az Ukrajnának nyújtott támogatás összesen 7,8 millió dollárt tesz ki, a kiadások 42 százaléka a „demokratikus gyakorlat és emberi jogok”, 24 százaléka az „egészségügy és jogok”, 15 százaléka az „igazságszolgáltatási rendszer reformja”, a többi pedig a „gazdasági kormányzás és fejlődés”, az „oktatás”, valamint a „méltányosság és a megkülönböztetés elleni küzdelem” között oszlik meg.

Mint írják,

Soros György befolyása Ukrajnában elképesztő méreteket öltött.

A Vesti című ukrán lap minden évben összeállítja az ukrán politikában a 100 legnagyobb befolyással bíró személy listáját.

A 2020-ban közzétett lista szerint

Soros György továbbá remek kapcsolatot ápolt Petro Porosenko volt ukrán elnökkel is.

Többször is tárgyaltak, illetve

A hivatalos indoklás szerint az üzletember az érdemrendet az ukrán állam nemzetközi tekintélyének erősítéséért tett személyes szolgálataiért, a szociális és gazdasági reform megvalósításához való jelentős hozzájárulásáért és sokévi eredményes munkásságáért kapta. Porosenko szerint Soros jelentős mértékben hozzájárult Ukrajna demokratikus fejlődéséhez az általa 1989-ben létrehozott Reneszánsz Alapítvány révén.

Minden bizonnyal véletlen, de néhány hónappal a kitüntetés átvétele előtt Soros György egy osztrák lapnak arról beszélt, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó 1 milliárd dollárt befektetni az összeomló, háború sújtotta ukrán gazdaságba.

– fogalmazott Soros a Der Standardnak.

Egy évvel később, 2016-ban Soros tagja lett az ukrán Nemzeti Befektetési Tanácsnak.