Elismerte az összeférhetetlenséget a Soros György befolyása alatt lévő EJEB
2021.11.06. 12:00
Újabb meglepő fordulattal gazdagodott a Soros György és az EJEB közti szövevényes viszony több mint másfél évvel azután, hogy 2020 februárjában napvilágot látott a Valeurs actuelles nevű francia konzervatív hetilapban az a jelentés, mely feltárta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál dolgozó 100 bíróból legalább 22 korábban valamelyik Soros Györgyhöz köthető NGO munkatársa volt. Közülük 12-en a Nyílt Társadalom Alapítványnál tevékenykedtek, az üzletember így gyakorolt egyértelmű befolyást az emberi jogok európai rendszerére.
A V4NA nemzetközi hírügynökség szerint szintén a Valeurs actuelles számolt be róla, hogy a szervezet teljes diszkréció mellett megreformálta az etikai kódexét, elismerve ezzel az összeférhetetlenséget, melyre az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) igazgatója, Grégor Puppinck francia alkotmányjogász világított rá egy korábbi jelentésében. A jogász részletesen kielemezte és levezette, hogy
hogyan szivárgott be Soros György az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) legbelső köreibe, ugyanis nem volt olyan ítélet, melynek meghozatalában ne közreműködött volna olyan bíró, aki a milliárdos spekulánshoz köthető.
A cikkben Grégor Puppinck rávilágított arra a feltűnő tendenciára, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely korábban igazságszolgáltatási szempontok szerint hozott ítéleteket, egyre gyakrabban döntött a tolerancia és a nyitottság szellemében. A francia jogász számára egyre világosabbá vált, hogy a Soros-alapítvány azt az elgondolást támogatja, hogy a sokszínűség és a multikulturalizmus alapvető európai értékek és azoknak is kell maradniuk.
Puppinck ezután elhatározta, hogy felgöngyölíti a Soros-hálózat és az EJEB kapcsolatát, egyesével átnézte a 2009 óta az EJEB-nél dolgozó 100 bíró önéletrajzát, hogy kiderítse, kapcsolatban állnak-e a milliárdos üzletemberhez köthető civil szervezetekkel. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által rendelkezésre bocsátott összes nyilvános adat birtokában hat hónapnyi kutatás után elkészült a mintegy 200 oldalas tanulmány, mely részletesen bemutatja Soros György civil szervezeteinek hálózatát, beleértve azt, ahogy beépült és befolyást szerzett az Emberi Jogok Európai Bírósága felett, melyet szisztematikusan a saját ideológiájára formált. Puppinck a jelentésében ugyanakkor kiemelte, hogy véleménye szerint nem azzal van a baj, hogy civil szervezetek bírái bekerülnek az Emberi Jogok Európai Bíróságába, hanem az jelenti a problémát, hogy egyértelmű túlsúlyban vannak a Soros-hálózat emberei.
Az EJEB nem reagált nyilvánosan a fent említett vádakra, de beszédes az a fordulat, hogy 2021. április 20-án a Nyílt Társadalom elnevezésű Soros-féle civil szervezet egyik alkalmazottját nem választották be a strasbourgi székhelyű nemzetközi bíróság testületébe.
Az igazi áttörés azonban 2021. szeptember 2-án következett be, amikor az EJEB közzétette a 2021. június 21-én elfogadott bírói etikai kódex új verzióját. Az EJEB etikai kódexe egy olyan belső felhasználású szöveg, amely meghatározza a bíróság szabályait, beleértve a bírák etikai kötelezettségeit. Az új szöveget az előző, 2008-ban íródott kódexszel összevetve úgy tűnik, hogy egy olyan mélyreható felülvizsgálatot hajtottak végre a bíróságon belül, mely során figyelembe vették az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) által felvetett problémákat. Az új kódex kiemeli az EJEB bírák azon kötelezettségét, mely szerint feddhetetlennek, pártatlannak és függetlennek kell lenniük minden intézménytől, beleértve a magánszervezeteket, a civil szervezeteket és az olyan alapítványokat, mint például a Nyílt Társadalom.
A szöveg arra is kitér, hogy az EJEB döntéshozó bíráinak mentesnek kell lenniük minden indokolatlan befolyástól, legyen az akár belső, akár külső, közvetlen vagy közvetett, továbbá meg kell tagadniuk minden olyan utasítást és tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, megjegyzéstől vagy társulástól, amely káros hatással lehet bírói feladataik ellátására vagy sértheti a közvélemény beléjük vetett bizalmát. Az új, módosított kódex külön kitér a pártatlanságra, ugyanis kifejezetten megtilt minden olyan ügyben való részvételt, amely személyes érdekükben állhat, ily módon elejét véve az összeférhetetlenség vádjának.
A EJEB módosított etikai kódexe új kötelezettséget is ró a bírákra, meghatározva, hogy bírói szerepükben tevékenyebbnek kell lenniük, korlátozniuk kell a bíróságon kívüli külső tevékenységeiket, és szintén újdonság az a rész a kódexben, amely arra kötelezi a bírákat, hogy minél visszafogottabban fogalmazzanak, nem mondhatnak semmi olyat, amely sértené a bíróság tekintélyét vagy jó hírnevét, sem olyat, amely megalapozott kétségeket ébreszthet függetlenségüket vagy pártatlanságukat illetően. A kódex ezen részét a hetilap szerint az EJEB egykori bírája, Boštjan Zupančič szlovén bíró könyvének kiadását követően vették bele a szövegbe, amelyben a szlovén jogász, aki 18 évig volt az EJEB tagja, beszámol a nemzetközi bírói testület belső működésének problematikus aspektusairól.
A módosított etikai kódexben még egy, a bírákra vonatkozó tilalom szerepel, mégpedig az, mely szerint tilos bármilyen kitüntetést elfogadniuk. Ez az intézkedés annak a botránynak a következménye, amely az EJEB jelenlegi elnöke, Robert Spano 2020 szeptemberében Törökországban tett hivatalos útján történt. Az EJEB elnöke ugyanis elfogadta az isztambuli állami egyetem díszdoktori címét, de ellenzékiekkel vagy civilekkel nem találkozott.
Az EJEB etikai kódexének módosításáról beszámoló Valeurs actuelles nevű hetilap üdvözli a fejleményeket, szerintük ugyanis a Soros-közeli bírákról szóló korábbi cikkük által kirobbantott botrány eredményes volt, mivel felrázta a bíróságot és rávilágított arra, hogy meg kell reformálni a szervezet belső eljárásait. A lap véleménye szerint az etikai kódex módosításához vezető botrányra az intézmény tehetetlensége és néhány civil szervezet és magánalapítvány rendkívül nagy mértékű befolyása miatt volt szükség. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy még sok teendő van hátra, mivel az EJEB még mindig nem kényszeríti ki mindazon szabályok betartását, amelyeket ő maga ír elő a nemzeti bíróságok számára az átláthatóság és a tisztességes eljáráshoz való jog terén, kiemelve, hogy az Európai Jogi és Igazságügyi Központ által megfogalmazott és neves jogászok által támogatott számos konkrét ajánlás még mindig válaszra vár, hozzátéve, hogy gondoskodnak róla, hogy ezek napirendre kerüljenek. A cikk összegzéseként a hetilap bízik benne, hogy sikerült felhívniuk a figyelmet egyes magánalapítványok és nem kormányzati szervezetek nemzetközi fórumokon gyakorolt befolyásának növekvő jelenségére, mely meghatározza az emberi jogra és a demokráciára vonatkozó globális politikát.