Fidesz-Néppárt kapcsolat, Gyöngyöspata, isztambuli egyezmény, nők a politikában. Varga Judit igazságügyi miniszter interjút adott a Mandinernek. A teljes interjú a Mandiner hetilap új számában olvasható.

„Mandiner: Ha a magyar kormány elkötelezett a jogállamiság mellett, miért gond, hogy jogállamisági feltételekhez kötik a források elosztását?

Varga Judit: Mert maga a jogállamisági tervezet sem felel meg a jogbiztonság követelményének. Az előterjesztés szerint, ha egy országban általános, rendszerszerű hiányosságok vannak a jogállamiságban, akkor a pénzek felfüggesztése a szankció. De valahol definiálta már bárki azt, hogy mit jelentenek az »általános hiányosságok a jogállamiságban«? Az alkotmányos fejlődés történelmi sajátosságai miatt teljesen más a jogállamisági berendezkedés a tagállamokban.

M: Az a tervezet célja, hogy ne szabálytalanul használják fel az uniós pénzeket, ezért akarnak garanciákat behozni a rendszerbe.

VJ: A pénzügyi rendelet alapján az Európai Bizottság már most is felfüggesztheti a kifizetéseket, ha egy tagállamban olyan szabálytalanságot követnek el, amely az unió pénzügyi érdekeit sérti. A javaslatot nehéz nem politikai támadásként értékelni: homályosan vagy egyáltalán nem meghatározható fogalomhoz akarnak konkrét szankciót kötni. Az is megtörténhet, hogy valamelyik eurokrata elolvassa reggel a Politicóban, hogy Magyarországon nincs jogállam, másnap pedig a bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket. Ez elfogadhatatlan. A jogállamisági vitákban kölcsönös tiszteletre, alkotmányos párbeszédre és objektív kritériumrendszerre van szükség.

Fotó: MTI

M: Az ellenzék az isztambuli egyezmény ratifikálásában látja a megoldást, Önök erre nem hajlandók. Mi a bajuk az egyezménnyel?
VJ: Jó lenne, ha az ellenzék abbahagyná a társadalom szándékos félrevezetését ezzel kapcsolatban; azt a hamis látszatot keltik, mintha Magyarországon hiányozna a kapcsolati erőszakkal szembeni büntetőjogi és polgári jogi védelmi rendszer. Már 2013-ban, egy évvel az isztambuli egyezmény hatálybalépése előtt büntető törvénykönyvi tényállássá tettük a kapcsolati erőszakot, és az egyezmény minden jogalkotást igénylő anyagi és eljárásjogi rendelkezése megtalálható a magyar jogrendszerben. A magyar jog ilyen szempontból szigorúbb, és kiemeltebb védelmet ad a nőknek és a gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat. A statisztikák szerint nálunk lényegesen az európai átlag alatt van az erőszak e formája.

M: De ha már úgyis teljesítették a lényegét, akkor miért nem ratifikálják az egyezményt?

VJ: Az egyezmény a nők jogainak védelmén és a családon belüli erőszakkal szembeni fellépésen kívül olyan rendelkezéseket is tartalmaz, mint a genderideológia és a társadalmi nemek elfogadása, emellett szembemegy a magyar migrációs politika szellemiségével is. A nők jogaira és a családok védelmére igent mondunk, az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket már rég kodifikáltuk itthon, de a migráció támogatásából, a társadalmi nemek fogalmából és a genderideológiából nem kérünk.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

M: Mi köze a genderideológiának és a migránsok támogatásának a családon belüli erőszakhoz?

VJ: Ajánlom figyelmébe az isztambuli egyezményben foglaltak érvényesülését vizsgálni hivatott szakértői testület, a Grevio legutóbbi, január 13-ai, Olaszországgal kapcsolatos jelentését. Ebben az Európa Tanács a tengeri kutató-mentő missziók leállítása, illetve a migránsokat szervezetten Európába utaztató civil szervezetekkel szembeni határozottabb fellépés miatt bírálja az olasz hatóságok korábbi politikáját. A Grevio amiatt is aggódik, hogy a genderalapú egyenlőség helyett a hagyományos családmodellt támogatják az olaszok. Látszik, hogy a nők védelmének leple alatt valójában teljesen más politikai célt szolgál az egyezmény. Ha viszont bárkit a jó szándék vezérel, és van konstruktív javaslata arra, hogy hol lehetne még több intézkedést hozni a kapcsolati erőszakkal szembeni küzdelemben, én abszolút nyitott vagyok, bármikor készek vagyunk a nők és a családok védelme érdekében módosítani a szabályokat. Az árukapcsolásból viszont nem kérünk. Nem az isztambuli egyezménytől lesz kevesebb kapcsolati erőszak.”