888.hu: Az elmúlt hetekben több botrány is kibontakozott a személyed körül. Ez egy megtervezett gerillamarketing része vagy véletlen?

Schobert Norbi: Milyen botrányokra gondolsz?

888.hu: Egyesek az állították, hogy Laci bácsi betegségében is csak a lájkokat és a reklámot látod, valamint egy hete robbantottad fel az internetet azzal, hogy a képlet helyett vegyjelet írtál.

S.N.: Én elmentem a kórházba és meglátogattam Laci bácsit. Õ el volt kenődve, én pedig azt mondtam neki, hogy nézzük meg mennyi lájkot fogsz kapni, és majd rájössz, hogy mennyien szeretnek. Így is lett. Részemről ebben nem volt marketing, nem volt e mögött hátsó szándékom. Attól, hogy én kiállok Laci bácsiért, nem lesz holnaptól több rajongóm.

888.hu: És mi a helyzet a kokainos botránnyal?

S.N.: Nézd, amit állítottam az igaz. Fent van egy filmrészlet az oldalamon, ahol a legnevesebb tudósok és professzorok elmagyarázzák, hogy tényleg addiktívabb a cukor a kokainnál. Az igaz, hogy az egyik kommentemben vegyjelet írtam a képlet helyett, de ezt nem egy külön Facebook-posztban írtam ki, hanem egy komment volt, amit később javítottam is. Előfordul, hogy az ember elüt valamit, ezzel nem lehet mit csinálni. Az zavart leginkább, hogy a posztban az én állításom az volt, hogy a patkánykísérletek szerint a cukor addiktívabb a kokainnál. A fél ország pedig azon akadt ki, hogy én azt állítottam, a kettő ugyanaz. Én nem írtam ilyet.

888.hu: Tehát ezek véletlenek voltak. Örülsz annak, hogy ilyen nagy visszhangot váltanak ki a Facebook-bejegyzéseid, vagy inkább el vagy keseredve?

S.N.: A „kokainos botránynak" különösen örülök, mert felhívta a figyelmet arra, hogy a finomított cukornak durva addiktív hatása van. Egy társadalmi vita lett belőle. Volt, aki az állítás mellett volt, volt, aki cáfolni akarta azt. Ha én véletlenül nem ütök el egy szót a kommentben, akkor valószínűleg semmilyen érdeklődés sem lett volna a téma iránt.

888.hu: Hogyan jött össze a közel 1,5 millió követő Facebookon? Örülsz, hogy ennyi ember kedveli az oldaladat?

S.N.: Ez az eredmény 8 év kemény munkája. Már az első három évben is félmillió felett voltunk. Többször megkaptuk az év Facebook-oldala címet is.

888.hu: A lájk egy fura dolog. Lehet, hogy olyanok is kedvelik az oldaladat, akik utálnak téged. Szerinted aki kedvel, az mit lát benned? Aki utál, annak mi oka lehet rá?

S.N.: Aki szeret és követ az rajongó. Aki nem szeret, de ennek ellenére követ, az is rajongó. Mindketten azok, csak a maguk módján. Az emberek frusztráltak, a Facebook pedig egy olyan felület, ahol ki tudják élni a frusztrációjukat. Akik utálnak, azok várják, hogy azt mondhassák „na ugye én megmondtam". Õk minden egyes cselekedetemben ezt a megmondtam érzést keresik, ezért vagyok számukra érdekes.

888.hu: Amikor a média felkapja a posztjaidat, akkor észreveszed, hogy többen lájkolják az oldalad, vagy hogy megnő a kereslet a termékeid iránt?

S.N.: Aki szeret, az csak azért is kiáll mellettem, aki közömbös, azt pedig kíváncsivá teszi a felhajtás. Aki utál, az örül a botránynak. Õk rosszat akarnak nekem, de általában az ellenkezője teljesül. A múlt héthez képest erősödtünk a piacon.

888.hu: Nem érzed igazságtalannak, hogy félreírsz valamit és egyből kicsinálnak?

S.N.: Nem érzem igazságtalannak, az internetes újságírás az ilyen, kattintáshajhász. Pontosan tudják, hogy kikre kíváncsiak az emberek, melyik cikket mennyien olvassák. Teljesen mindegy, hogy mit csinálok, hír lesz belőle. Az újságoknál a sok kattintás sok látogatót jelent, ez pedig nekik reklámbevételt hoz, ezzel tisztában vagyok. Ez az egész nem a személyről szól, hanem egy termékről, és én ebben az esetben egy termék vagyok.