A mai uniós választáson egy alacsonyabb, 30 százalék alatti részvétel elsősorban az ellenzéki pártoknak kedvezhet, amely esetén a kormánypártok 12 vagy 13 mandátumra számíthatnak, míg az ellenzéki pártok a fennmaradó 9 vagy 8 mandátumon osztozhatnak – mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Palóc André politológus. A Századvég elemzője szerint az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Jobbik jövőjét akár jelentősen is meghatározhatja a mai EP-választás eredménye.

Vincze Viktor Attila: A 2014-es EP választás eredményei valamint a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérések és mandátumbecslések alapján mekkora részvételi aránytól milyen irányba változhat és milyen mandátum megoszlásokhoz vezethet a mostani magyarországi uniós szavazás eredménye?

Palóc André: A legutóbbi, 2014-es Európai Parlamenti választáson a magyar szavazópolgárok 28,97 százaléka adta le voksát az alábbiak szerint: Fidesz-KDNP 51,48, Jobbik 14,67, MSZP 10,9 DK 9,75, Együtt-PM 7,25, LMP 5,04 százalék. A jelenlegi közvélemény-kutatásokban közös, hogy valamennyi 50 százalék fölötti Fidesz-KDNP eredményt vár, míg az ellenzéki pártoknál a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Jobbik is 10 százalék körül várható, az LMP, valamint a Momentum pedig az 5 százalékos bejutási küszöb környékén végezhet. Az alacsonyabb, 30 százalék alatti részvétel elsősorban az ellenzéki pártoknak kedvezhet, amely esetén a kormánypártok 12 vagy 13 mandátumra számíthatnak, míg az ellenzéki pártok a fennmaradó 9 vagy 8 mandátumon osztoznak, a Jobbik, az MSZP és a DK pedig 2 vagy 3 mandátumhoz juthat annak függvényében, hogy a Momentum és az LMP elérik-e az 5 százalékos küszöböt. Egy magasabb, 30 százalékos részvétel fölött a Fidesz-KDNP akár 14 mandátumra is számíthat, míg az ellenzéki oldalon az MSZP-DK-Jobbik és a Momentum vagy az LMP osztozna a fennmaradó 7 mandátum között, szavazatarányuknak megfelelően akár 1, akár 2, akár 3 mandátumhoz jutva. A szavazatarányokat tekintve a legutóbbi, májusi Századvég-kutatás szerint a DK végezne a második helyen 11 százalékkal, mögötte a 3. a Jobbik 9, illetve 4. az MSZP-P 7 százalékkal, s még a Momentum várható befutónak 6 százalékkal, tehát a DK, az MSZP-P és a Jobbik is 2-2-2 mandátumra számíthat e szerint, míg a Momentum 1-re. Magasabb részvétel esetén nehezen elképzelhető, hogy mind a Momentum, mind az LMP is mandátumhoz jusson, sőt legvalószínűbb, hogy egy igazán magas részvételnél egyikük sem lépné át az 5 százalékos küszöböt, s így mandátum nélkül maradnának.

Vincze Viktor Attila: Ha igaz az, hogy a minél magasabb részvételi arány a Fidesz számára plusz mandátumot vagy mandátumokat hozhat, akkor ez alapján a jobboldali szavazók a patkányozó és fasisztázó balliberális ellenzéket most eredményesen büntethetik azzal, ha mindenképpen elmennek szavazni és a Fidesz-KDNP-re adják a voksukat?

Palóc André: A magasabb választási részvétel a várakozások szerint elsősorban a kormánypártoknak kedvez, s ha a bejutási küszön környékén álló pártok végül nem szereznek mandátumot/mandátumokat, akkor a Fidesz-KDNP várhatóan több mandátumot kaphat. A szavazók elsősorban arról döntenek az EP-választás során, hogy Európának bevándorlás-párti, vagy bevándorlás-ellenes vezetése legyen-e a következő 5 év során. A jobboldali szimpatizánsok voksukkal megerősítik és felhatalmazzák a kormánypártokat, hogy a bevándorlás-ellenes álláspontot továbbra is határozottan képviseljék az Európai Parlamentben.

Vincze Viktor Attila: Lehet-e meglepetés eredmény a voksoláson? A Momentum és az LMP, illetve a Jobbik valamint a Mi Hazánk közötti párharcokban milyen következményekkel járhat az uniós választás eredménye? Aki most alulmarad az végleg kieshet a pártrendszerből?

Palóc André: A Momentum és az LMP hasonlóan a bejutási küszöb környékén volt az általunk készített korábbi kutatásokban. A legutóbbi, május 22-én publikált közvélemény-kutatásunkból az látszik, hogy a Momentum támogatottsága megnőtt, jelenleg 6 százalékos a biztos részvételt ígérők körében, míg az LMP-é csökkent, csupán 3 százalékos. A Momentum számára politikai és gyakorlati szempontból is nagyobb jelentőséggel bírhat a mandátumszerzés, mivel egyelőre valódi politikai sikert pártként nem tudtak felmutatni az elmúlt két év során, Momentumos politikust még nem bíztak meg a választók mandátummal. Fontos továbbá hozzátenni, hogy az Európai Parlamentbe való bejutás anyagi és kapcsolati szempontból is fontos a párt számára, amely itthon egyelőre nem váltotta be támogatói reményeit. Az LMP rendelkezik parlamenti frakcióval, a párt országosan is jelen van több önkormányzati testületben, így az ő jövőjük egyelőre akár az EP-mandátum nélkül is könnyebben biztosított, ám egészen biztosan komoly politikai presztízsveszteséggel járna, ha nem tudnák megugrani az 5 százalékos küszöböt.

A Jobbiktól komolyabb mértékű elfordulás figyelhető meg mind a tagság, mind a támogatók részéről a Mi Hazánk irányába. Ebben a pártharcban a Jobbik számára nagyobb a tétje a választási eredménynek, hiszen ez az a párt, amely korábban a legerősebb ellenzéki kihívóként kívánt megjelenni a politikai palettán. A Mi Hazánk új pártként már az 5 százalék átlépését is komolyabb sikernek könyvelhetné el, ám valószínűbb, hogy a párt egy hosszabb építkezésbe kezdett, amelynek pártként egy államosa az EP-választás.

Vincze Viktor Attila: Amennyiben az előzetes becsléseknek megfelelően a voksok számában a DK megelőzi az MSZP-t, a Jobbik pedig a harmadik helyre esik vissza, akkor az milyen hatással lehet az őszi önkormányzati választásra tervezett ellenzéki összefogósdira? Akár teljesen fel is borulhat az eddigi magyar ellenzéki pártrendszer?

Palóc André: Az ellenzéki pártok jelentős része jó ideje inkább az önkormányzati választásokat illető alkukkal foglalkoznak az EP-választások és ami talán még fontosabb, saját választóik helyett. Az EP-választáson való szereplésük akár komolyabb mértékben is átrendezheti az erőviszonyokat az ellenzéki térfélen, s a Jobbik vezető szerepe elmúlni látszik. A baloldalon belül van egy külön versengés a vezető szerepért, amelyből akár a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is kijöhet győztesen.

Azonban sok idő van még az őszi önkormányzati választásokig, s azt is többször láthattuk már az ellenzéki pártok esetén, hogy alkupozíciójuknál nem feltétlenül támogatottságuk játszotta a kizárólagos szerepet, elég csak a Párbeszéd, vagy éppen a Liberálisok tavaly évi listás helyeire gondolni az országgyűlési választás alkalmával.