Vincze Viktor Attila: Az EP-választási eredmények, valamint az EU miniszterelnökeinek első ilyen témájú találkozója után meg lehet-e jósolni, hogy ki lehet majd az Európai Bizottság új elnöke?

Nógrádi György: Az a probléma, hogy a mostani európai választási eredmény szerint az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártjának koalíciója vereséget szenvedett. Először fordul elő az, hogy a két nagy pártcsalád nem tud abszolút többségbe kerülni, valakit mindenképpen be kell vonniuk harmadik erőként. Ez alapján kell valahogy elosztani az európai vezető posztokat. Hogy most éppen ki mit mond a miniszterelnökök erről döntő érdemi találkozója előtt, annak nincs semmi jelentősége. Manfred Weber szemmel láthatóan bármilyen áron Juncker helyére akar kerülni. Mást akar Merkel, és mást akar Macron. Annyi ellentétes érdek áll most egymással szemben az EU-ban, hogy lehetetlen megjósolni, végül ki kerülhet majd Juncker bizottsági elnöki székébe.

Vincze Viktor Attila: Általában azt szokták mondani a szakértők, hogy az EU legfontosabb ügyeiben mindig a németek és a franciák álláspontja a döntő. Az EU aktuális kérdésében most miért képvisel teljesen más álláspontot a francia elnök, Emmanuel Macron, valamint a német kancellár, Angela Merkel?

Nógrádi György: Franciaország igazából most veszíti el a korábban birtokolt nagyhatalmi helyzetét. Arról van szó, hogy a második világháború egyik győztese, egy atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja jelenleg nem képes elérni a céljait Európában. A német-francia együttműködés addig volt csodálatos, amíg Németország központja Bonnban volt, nem pedig Berlinben. A régi típusú együttműködésben ugyanis Párizsé volt a politikai és katonai, Bonné pedig a gazdasági és a pénzügyi vezető szerep. A német egység létrejöttétől kezdve viszont minden tekintetben Berliné lett a vezető szerep. Ebben a helyzetben a mostani EP-választáson Macron a saját országában a második helyre került, tehát sikertelen lett a saját államában, ami miatt európai sikereket akar felmutatni. Viszont Németország most nincs abban a helyzetben, hogy Macron költséges Európa-koncepcióját több tízmilliárd euróval segítse. Ez pedig azt jelenti, hogy a német-francia tengely jelenleg nagyon bukdácsolva működik csak. A belpolitikailag megbukott Macron helyzetével összefüggésben viszont azt tudni kell, hogy Franciaországban gyakorlatilag nem lehet alkotmányos eszközökkel megbuktatni egy köztársasági elnököt. A francia köztársasági elnök csak lemondással válhat meg a posztjától. Macronnak viszont esze ágában sincs lemondani, és ennek megfelelően akármilyen mély válsághelyzetbe kerül még, akkor is csak a kormányát fogja kirúgni.

Vincze Viktor Attila: A korábbi sajtóhíreknek megfelelően lehet még akár Angela Merkel is a titkos befutó az Európai Bizottság elnöki posztjára?

Nógrádi György: Az jelenleg több okból kifolyólag is kizártnak látszik, hogy Merkel kerüljön Juncker helyére. Ennek Merkel gyenge angol nyelvtudása mellett főként az az oka, hogyha a CDU-s politikus fölállna a kancellári székből, akkor annak az lenne a következménye, hogy a berlini kormánykoalíció azonnal összeomlana. Merkelnek éppen ezért már csak egyetlenegy vágya van: az, hogy 2021-ben emelt fővel tudjon nyugdíjba vonulni. Angela Merkel a bizottsági elnöki poszt mellett a V4-ek által az Európai Tanácsban neki felajánlott posztot szintén a Németországot kormányválsággal fenyegető ok miatt nem vállalhatta el.

Vincze Viktor Attila: Ön azt mondta Macronról, hogy a mi Gyurcsány Ferencünkhöz hasonlóan ő is a legvégsőkig kitart, semmilyen körülmények között sem hajlandó lemondani. Németországban mennyire stabil Angela Merkel és a mostani kormánykoalíció helyzete, illetve a német belpolitikai fordulatnak milyen hatása lehet az EU-ra?

Nógrádi György: A legutóbbi németországi választások azt mutatják, hogy mindkét kormánypárt zuhanása tovább folytatódik. A CDU látványosan nem tudott javítani a helyzetén már azzal sem, hogy tavaly decemberben lemondott a párt elnökségéről Angela Merkel, aminek következtében már csak kancellár maradt – és az is csak 2021-ig. Merkel utódja a CDU elnöki posztján, Annegret Kramp-Karrenbauer, azaz AKK, korábban azt mondta, hogy ő akar lenni a következő német kancellár. Azonban eddig csak azt tudta bebizonyítani, hogy nem volt képes eredményesen megszervezni a CDU részvételét a legutóbbi választásokon. AKK népszerűsége decembertől januárig növekedett, azóta egyfolytában mélyrepülésben van. Ez azt jelzi, hogy most már az a kérdés, hogy a CDU-ban milyen fejek fognak hullani a kudarcok miatt. Egyre többen jelzik, hogy ők is szívesen lennének Merkel utódjai. Ugyanakkor a CDU mellett a legnagyobb mélyrepülésbe a szociáldemokrata párt, az SPD került Németországban. Az SPD a tavalyi választáson már csak 15 százalékot kapott, ami történelmi mélypont, igazi katasztrófa. Az SPD eddigi elnöke, Andrea Nahles távozása után pedig úgy tudni, hogy most újra szeretne színre lépni pártvezetőként az a Martin Schultz, aki korábban óriási botrányokba keveredve bukott meg. Mindeközben a német politikában nincs egyetlen olyan karizmatikus vezető sem, akiről reálisan feltételezhető lenne az, hogy képes átvenni a kancellári posztot Merkeltől. Ráadásul még az is erősen kérdéses, hogy Merkel vajon kiölti-e még a 2021-ig tartó mandátumát. Csak az biztos, hogy Németországban jelenleg politikai válság van, ami mindkét kormánypártot érinti. Ez pedig azt jelenti, hogy ha ma lennének a választások, akkor ez a két párt messze nem kapna abszolút többséget, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi mind Németország, mind pedig az EU jövőjét.