888.hu: Óriási zöldítés elé néz Németország. Angela Merkel leköszönésével pedig véget is ért a kereszténydemokrata kormányzás. Mit várhatunk a mostani vezetéstől?

Nógrádi György: Angela Merkel azt egyetlen, aki emelt fővel vonult vissza, és néhány nap híján ő lett volna a leghosszabb ideig hatalmon lévő német kancellár, akinek a 16 évig tartó regnálását a világ úgy értékeli, hogy nagyjából 2015-ig siker volt. A kancellár ugyanis remekül kezelte a válságokat (euró-válság, görög-válság, lengyel-válság). De mit jelent a zöldítés? Azt, hogy az egész világ elment egy zöld irányba. 4-5 hónappal a német választások előtt biztos győztes a CDU, és mi történik? Színre lép Armin Laschet, aki alkalmatlan, aki Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke egy plusz szavazattal, aki végig röhögi, amikor az államfő Frank-Walter Steinmeier nála beszél arról, hogy mennyire szörnyű az árvízhelyzet. Innentől kezdve Laschet népszerűsége a negyven körüli százalékról tíz körülire esik. Ekkor viszont feljönnek a zöldek, velük az élen Annalena Baerbock-al, aki ír egy könyvet, amit plagizál, ráadásul mondanivalója sincs. Mindemellett felvett 50 ezer eurót a saját pártjától, amit leadóz, de nem írja bele a vagyonnyilatkozatába, ekkor leesik az ő népszerűsége is, nagyjából 10 százalék körülire. Ekkor

Scholz legutóbbi beszédében minden benne volt, baromi jól hangzott, csak az nem derült ki, hogy ez a rengeteg emelés miből is fog megtörténni. A CDU-ban pedig válság van, azért mert Merkel bejelentette, hogy a pártelnök és kancellár ugyanaz lehet, majd lemondott. Jelenleg pedig van egy három párti koalíció Németországban, ami nem újdonság, az viszont az, hogy mind a három párt stratégiája más. A zöldek megkapják az alkancellári posztot, és viszik a klímavédelmet.

888.hu: Olaf Scholz azt nyilatkozta, hogy „Németország bevándorlóország, ezért legfőbb ideje, hogy bevándorlási és integrációs társadalomként tekintsen magára”. Mit jelent ez hosszútávon?

Nógrádi György: 1848-tól 1945-ig Európa kivándorló kontinens volt. Többen mentek el, mint ahányan jöttek. 1957-ben a Római szerződést aláírja hat állam, ahol megjelenik egy új szó, a vendégmunkás. Ahhoz, hogy Nyugat-Németország jól működjön pótlólagos embertömeg kell. De, milyen? Amilyet az ország akar. Pedagógus, mérnök, orvos, sorolhatnánk. A döntő különbség az, hogy eddig az jött be akit ők akarnak, 2015-től pedig az, aki csak akar. Nem tudjuk, hogy kicsoda, honnan jött, se azt, hogy milyen az iskolai végzettsége. Mit mond erre a német tőke?

A mostani választási harcban azonban ezt a témát kerülték, ugyanis egyetlen párt volt, amelyik azt mondta, hogy Németországba egyetlen migráns sem kell, ez pedig az AFD volt. Őket azonban karanténban tartják, nem akar velük senki koalícióra lépni. Jelenleg Németország lakosságának a 26 százaléka bevándorló, ebben azonban benne vannak, a nyugatiak is, nem csak a migránsok. Nem tudták azonban megoldani a török kérdést sem. Jelenleg 4 millió török van aki felvette az állampolgárságot és nagyjából ugyanennyi, aki nem. Mit mondanak a zöldek? Aki akar, jöjjön be. Mit mondanak a szocdemek? Aki bejön, azt taníttassuk. Ez viszont nem működik. Scholz nyilatkozata pedig nagyon jól hangzik, de a valóság egy kicsit más.

888.hu: Miben?

Nógrádi György: A CSU, a bajor kereszténydemokrata párt közzétett egy anyagot, amiben megnézték mi van Németországban. Rengeteg harmadik világbeli fiatalt képeztek ki egyetemeken, ennek a vége pedig az lett, hogy a tehetségesebb felének azt mondták, hogy itt végeztél, maradj is itt. A kevésbé tehetségeseknek pedig, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött. A mai német társdalomban az a vélemény, hogy ember kell. 2015-ben a bejövő migránsokat tárt karokkal fogadták, ma azonban a társadalmuk abból indul ki, hogy nem szabad migránsokat behozni. De, más a zöld és más a szociáldemokrata politika. A jelenlegi kormány álláspont az, hogy várjuk a migránsokat, de a valóságban a társadalom ezt nem fogja tudni elfogadni. Ami még érdekes, hogy Scholz azt is bejelentette, hogy Európa átvesz 40 ezer afgánt, ebből 25 ezret Németország.

888.hu Scholz szerint pedig a szélsőjobb fenyegeti leginkább Németország demokratikus berendezkedését.

Nógrádi György: A jelenlegi helyzetben, a német társadalom úgy értékeli, hogy ha valaki a német szocialista egységpárt (NDK) utódpártjához tartozik az bocsánatos bűn, de ha valaki a CDU/CSU-tól jobbra áll, azzal már nem szabad tárgyalni. Az AFD horribilis 10-12 százalékot szedett össze abból, hogy a CDU/CSU-t a Merkel bevitte középre. Annak idején azt mondta Adenauer (az első kancellár) és Strauss, (évtizedekig a CSU elnöke) hogy tőlük jobbra politikai erő nem lehet. Az AFD pedig ettől jobbra van, nem is akar összefogni velük senki. CDU-ban azt mondják, ha az AFD levetkőzné a szélsőségeit lehetnek velük koalíciót alkotni. Igen, de az AFD-ben ma egységes párt van csak különböző szárnyak is vannak, ezek között pedig valóban van szélsőjobboldali. Ebben

888.hu: Jövőre jönnek a tartományi választások is.

Négy németországi tartományban is választások lesznek, az előrejelzések alapján mind a négyet el fogja bukni a CDU. Ettől kezdve viszont kérdés, hogy mi lesz, mert ez egy teljesen új helyzetet fog teremteni, amire egyébként senki nem figyel oda.