888.hu: Hova utazzunk, hogy ne robbantsanak fel minket?

Nógrádi György: A helyzet az, hogy megváltozott a világ. Nyilvánvalóan egyre több olyan térség van, ahol ennek a valószínűsége nőtt, és most is nő. Én mindig azt szoktam tanácsolni, ha valaki válságövezetbe, vagy annak a közelébe megy, akkor érdemes felhívni a külügyminisztériumot és onnan pontos információt kap.

888.hu: Milyen hatással van egy-egy terrortámadás egy adott ország turizmusára?

N.GY.:Ott van mondjuk Tunézia példája. Egy egyszerű terrorcselekmény ahhoz vezetett, hogy a nagy, turizmussal foglalkozó társaságok elkerülik Tunéziát. A turistákat szállító hatalmas hajók már nem kötnek ki, ami nagy veszteségeket okoz az országnak. Ez két, 2015-ben bekövetkezett terrortámadás miatt alakult így. Az első támadás a tuniszi Bardo Múzeumot érte, ahol fegyveres iszlamisták mészárolták le a turistákat, majd pár hónapra rá a szélsőségesek betörtek a Szúsza városához közel található, nyugati turisták által kedvelt üdülőkomplexumba. Ezek a támadások óriási veszteséget okoztak az amúgy is gyenge ország nemzetgazdaságának.

888.hu: A terroristák tevékenysége általánosságban arra irányul, hogy egy-egy nagyhatalom közvéleményét befolyásolják, a terrorcselekményekkel destabilizálják az országot. Ebből a szempontból a terroristáknak nincsenek nagy lehetőségeik Közép-Kelet Európában. Emiatt talán úgy gondolhatjuk, hogy a mi régiónkban nem várható hasonló támadás.

N.GY.: Több válaszom van. 1. Az Iszlám Állam szétverése most már csak tényleg idő kérdése. 2. Ez részint függeni fog attól, hogy milyen orosz-amerikai együttműködés lesz a jövőben. 3. Én úgy számolok, hogy az Iszlám Állam szétverésekor az ott élő emberek ötven százaléka fog elpusztulni. A másik fele szétszéled a világban és egy részük Európába jön, ahol terrorcselekményeket fog végrehajtani.

A német alkotmányvédelmi hivatal elnöke, Hans-Georg Maassen körülbelül kéthetente kilép a nyilvánosság elé, és elmondja, hogy hány nyilvántartott terrorista, és hány szélsőséges szalafista nézeteket valló ember van Németországban. A szalafisták száma tízezer körül van, a terroristák száma ezer körül van. Ekkora létszámot ellenőrizni és nyomon követni szinte lehetetlen. A másik, hogy ott voltak merényletek, ahol döntően nagy létszámú migránsközösség élt. Ilyen Nyugat-Európa jelentős része, ahol nehezíti a helyzetet, hogy ezek az országok évszázadokon keresztül gyarmattartók voltak, és gyarmataikat évszázadokon keresztül kirabolták.

Eddig komoly terrorcselekmény nem volt Közép- és Kelet Európában. Nyilván olyan új terrorveszély van, hogy a migránskérdéssel az embercsempészek minden európai országban beszerveztek embereket. Nyilvánvaló, hogy az Iszlám Államba minden európai országból elindultak emberek harcolni. Hál' isten ebből a szempontból Közép- és Kelet Európa periférikus. De azt nem nem lehet kizárni, hogy a schengeni határon belül a terroristák mozognak, nemcsak keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre is. Tehát máshogy fogalmazva a titkosszolgálatoknak és a politikának nagyon észnél kell lennie.

888.hu: Mit történik, ha mondjuk épp "nincsenek észnél", vagy akkora a nyomás, amely már kibírhatatlan?

N.GY.:Jelenleg ott tartunk, hogy 100-ból 98 terrorcselekményt a titkosszolgálatok meg tudnak akadályozni. A megakadályozott merényletek szinte sosem kerülnek nyilvánosságra, csak azok, amelyeket végrehajtanak. Hiába hárítanak el 100-ból 98-at sikeresen, a maradék kettőért a titkosszolgálatoknak a fejét veszik. Itt megbocsájtás nem létezik. Itt százszázalékos eredmény kell.

888.hu: Egy kicsit más téma. Törökország és az európai országok kapcsolatrendszere mélyrepülésbe került. Az látszik, hogy a törökök egyre nyíltabban fenyegetik Európát a migránsok beengedésével. Mit gondol ezekről a folyamatokról?

N.GY.: Törökország azon kevés államok egyike a világban, amelynek minden szomszédjával vitája van. A török kormánynak vannak térségi és Európával kapcsolatos koncepciói.

A Közel-Keletre vonatkozó térségi koncepciók: 1. bármi áron megakadályozni egy önálló kurd állam létrejöttét. Ennek előszeleként kurd autonómiát sem akar. 2.Szíriában egy törökbarát szunnita rendszert akar. 3.Kínkeservvel fellép az iszlám állam ellen.

Európai célja szintén három pontban felvázolható: 1.Hárommilliárd eurót akar, hogy ott tartsák a migránsokat, de az európai pénzek nem nagyon csordogálnak. 2. A vízumkényszer eltörlését szeretnék, de erre Európa nem hajlandó. 3. Be szeretnének lépni az EU-ba, ám ez jelenleg lekerült a napirendről.

Az alapvető cél egyértelmű: április 16-án népszavazás lesz, ahol az a cél, hogy Erdogan teljhatalmat kapjon. Az 1923 óta fennálló miniszterelnöki rendszer eltörlése, és egy olyan hatalom összevonása a cél, amilyen a török történelemben a szultánokra volt jellemző. Erdogan mindent ennek rendel alá, többek közt a viszályt is Európával, amivel odahaza népszerűséget szerezhet.

Erdogan jelenleg azt mondja, hogy egyetlen olyan migráns sem mehet Európába, akinek diplomája van, őket Törökországban tartják. Elsősorban az analfabétákat és a fogyatékosokat küldik Európába.

Április 16. után új török politika lesz. Én nem vagyok meggyőződve róla, hogy Erdogan engedni fog.  De azért azt látni lehet, hogy a török gazdaság nem az, ami volt: az infláció magas, a külföldi beruházások értéke zuhan, a turizmus lecsökkent. Csak Németországból tavaly 60 százalékkal kevesebb turista utazott Törökországba. Tehát Erdogannak április 16. után át kell gondolnia hosszú távú politikai stratégiáját.

888.hu: Érdemes Törökországba utazni nyaralni?

N.GY.: A válaszom az, hogy jelenleg igen. Azonban még az út lefoglalása előtt érdemes a külügyminisztériumban tájékozódni arról, hogy az a város, ahova készülünk, tényleg biztonságos-e.

Nógrádi Györggyel még előadása előtt készítettük el az interjút. A szakértő több olyan dolgot is elmondott, amely fenti interjúban elhangzott. Ezek mellett még három olyan gondolatot idéznék tőle, amelyek az olvasóinkat érdekelhetik.

Nógrádi elmondta, hogy tavaly beutazta az Öböl-menti arab államokat, ahol több szakértőnek is feltette a kérdést, hogy a migránsok miért Európába utaznak, amikor ezek az államok sokkal elérhetőbbek? A válasz:

Az EU-ról szólva kijelentette, az öreg kontinens ma nem globális játékos és nincs benne a világ három legbefolyásosabb államalakulatának csoportjába (melyek 1. USA; messze lemaradva: 2. Kína; és messze lemaradva 3. Oroszország).

– mondta a szakértő az észak-afrikai államokkal kötendő migránspaktumokkal kapcsolatban.

Görögországról, és annak gazdasági helyzetéről a migránskérdés kontextusában szót ejtve kijelentette: