888.hu: Hogyan értékeli a Donald Trump számára elnöki mandátumot érő amerikai választási eredményt?

Németh Zsolt.: Az amerikai elnökválasztáson azt díjazták az amerikai választók, hogy Donald Trump őszinte volt. A szavazók ezt az őszinteséget viszont hiányolták Hillary Clinton kampányában. Az elnökválasztás az amerikai demokrácia nagyon nagy ünnepe. Az elnökválasztás azt mutatta meg, hogy működőképes a demokrácia. A voksolás eredménye, hogy Donald Trumpot választották meg elnöknek az összhangban áll az ország lakosságának a véleményével, hiszen a szavazásra azután került sor, hogy a választási kampány hónapjaiban az Egyesült Államok egész területén és minden lakosa részese volt az amerikaiaknak fontos bel- és külpolitikai kérdések nyilvános megvitatásának.

888.hu: Mik a magyar várakozások a globális kül- és biztonságpolitika vonatkozásaiban az új amerikai elnök hivatalba lépésével összefüggésben? Miben hozhat változást Donald Trump?

N. Zs.: Arra számítok, hogy Donald Trump elnöksége alatt  a nagyon merev felfogású demokráciaexport megszűnhet létezni, mint Amerika egyik kedvelt nemzetközi beavatkozási gyakorlata. Az új amerikai elnök jövőbeni külpolitikájával kapcsolatban annak örülnék, ha új egyensúlyra találna az Egyesült Államok a diplomáciai és az egyéb jellegű nemzetközi beavatkozásai tekintetében. Meg kellene találnia a helyes arányt abban, hogy mikor avatkozik be, és mikor nem. Az elmúlt időszakban nem sikerült megtalálni a megfelelő arányát ezeknek a nemzetközi beavatkozásoknak.

Ennek az aktivitásnak a megvalósulása lehetne talán az egyik legkiemelkedőbb világpolitikai hatása annak, hogy új elnöke van az Amerikai Egyesült Államoknak. Azért fontos kérdés ez, mert Amerika az elmúlt években bizonyos értelemben visszavonult a nemzetközi politikától és ezért nagyon súlyos árat fizetünk, hiszen azok a humanitárius katasztrófák, amelyekkel szembesülünk például a Közel-Keleten, vagy éppen Ukrajnában, az összefüggésben van ezzel az amerikai távolmaradással. Több százezer ember pusztult el az elmúlt időszakban a Közel-Keleten, és több mint tízezer ember halt meg Ukrajnában az ottani keleti fronton zajló küzdelemben. Ezek elképesztő számok a XXI. században és szomorú, hogy ilyen dolog megtörténhet napjaink Európájában. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ukrajnai háborús konfliktus Európa közepén zajlik.

888.hu: Donald Trump amerikai elnökké választása hozhat változást bármilyen tekintetben a magyar-amerikai kapcsolatokban?

N. Zs.: Ami a kétoldalú kapcsolatainkat érinti, úgy vélem, hogy nem kerülte el a figyelmét sem Amerikának, sem az amerikai döntéshozóknak és minden bizonnyal magának az új amerikai elnöknek sem, hogy Orbán Viktor az elsők között fogalmazta meg, hogy számtalan üggyel, problémával kapcsolatban párhuzamot lát a Donald Trump és a közép-európai államok által ezeknek a megoldásához használt megközelítései között, különösen a biztonságpolitika kérdéseiben.

Szövetségesek között ez nem kellene, hogy meglepő legyen, de sajnálatos módon ez a párbeszéd az utóbbi időszakban, különösen az Amerikai Külügyminisztériumnak köszönhetően nem létezett. Én úgy látom, hogy most megteremtődött ennek az esélye és bízom benne, hogy fogunk tudni élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a magyar–amerikai kapcsolatoknak a Magyarország, a térség és egész Európa is nagyon komoly haszonélvezője lehet.

888.hu: Hogyan értelmezhetőek a Donald Trump által az elnöki választási kampány során a NATO-val kapcsolatos tett ellentmondásos kijelentései? Veszélyben van a NATO szövetségi rendszerének működése?

N. Zs.: Donald Trump az amerikai kül- és biztonságpolitikában mindenféleképpen egy új belépő, és feltehetően ebből fakadóan volt néhány, némiképpen a kiszámíthatatlanság érzetét keltő és aggodalomra okot adó kijelentése a kampány során. A új elnöknek a választási kampány során a NATO-val kapcsolatosan elmondott és kezdetben sok tekintetben ellentmondásosnak és félreértelmezhetőnek tűnő nyilatkozataival kapcsolatban mostanra sikerült a bizonytalanságokat tisztázni és világossá tenni, hogy Amerika végső soron csak azt várja el Európától, ami ugyanaz, mint amit egyébként mi magunk, európaiak is akarunk. Ez pedig ugyanazt azt jelenti, amit Orbán Viktor miniszterelnök például már az idén a nyári tusnádfürdői szabadegyetemen megfogalmazott, azaz egy, a jelenleginél sokkal határozottabb európai biztonságpolitikai szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy a NATO fennmaradhasson. A kérdés a számunkra az, hogy képesek leszünk-e mi itt Európában arra, hogy ne Amerika biztonsági ernyőjének az árnyékában gondolkodjunk, egyfajta biztonságpolitikai potyautasokként, hanem képesek legyünk biztosítani a megfelelő forrásokat a NATO-val együttműködésben létrehozásra kerülő EU-s európai haderő, közös európai hadsereg létrehozására. Ez a terv egyébként most élesbe fordulhat. Magyarország megtette az ezzel kapcsolatos nagyon fontos lépéseket akkor, amikor jelentősen megnövelte az elkövetkező évekre vonatkozóan az ország honvédelmi költségvetését, egyúttal pedig időarányosan teljesítendő célként kijelölte, hogy a két százalékos GDP nemzeti jövedelem arányos ráfordítást a honvédelemnek meg kell kapnia.