HJGY: Az Ön által képviselt jelenség üdítő színfolt a magyar politikai színtéren. Nem folytat negatív kampányt, és az az alapvető üzenete, hogy Ön dolgozni jött, nem pedig asszisztálni a pártcivakodásokhoz. A kérdés az, hogy ha politikus/polgármester akar lenni, azt lehetséges-e elérni politizálás nélkül?

Nemesi Pál: Kezdjük a végéről. Politizálás nélkül nyilván lehetetlen lenne. A kampánytól függetlenül én szakpolitikusnak tekintem magam, hiszen amellett, hogy az elmúlt 40 évet a gazdasági életben töltöttem, ezzel párhuzamosan az elmúlt 11 évet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként egy civil szervezet élén töltöttem, ami a szakpolitika környékére sodort. A kamarát 11 éve vezetem, de előtte is dolgoztam a szervezetben, aminek 20 éve vagyok a tagja. Ezzel a két munícióval érkeztem a politika világába, valóban nem voltam politikus. Hogy mi inspirált, hogy mégis az legyek? Volt egy olyan helyzet pont a szakpolitikai pályafutás okán, amikor a szegedi városvezetés és az általam képviselt gazdaságpolitika teljesen más irányt mutatott, és ez nem most látott napvilágot az elmúlt pár hónapban, hanem évekkel ezelőtt is világos volt. Ezért döntöttem úgy, hogy politikusnak adom a fejem, ugyanis Szeged gazdaságpolitikailag sokkal többet érdemel.

HJGY: Van olyan ideológia, amit követ, vagy ami alapján meghatározza önmagát?

Nemesi: Világéletemben polgári értékrend szerint éltem az életem. Szüleim rendszeretetre, őszinte és világos beszédre, megbízhatóságra és hitelességre neveltek. Ezeket az értékeket az elmúlt évtizedekben is megőriztem. Egyébként nem voltam tagja egyetlenegy pártszervezetnek sem, mindig is független voltam, mióta én szervezem a saját életemet, tehát úgy 14 éves korom óta, mióta kollégista lettem a gimnáziumban.

HJGY: Térjünk rá Szegedre. Mi a három legégetőbb probléma Szegeden? Gondolom a legfontosabb a harmadik Tisza-híd megépítése...

Nemesi: Vegyük sorra halmazokban. Gazdaságfejlesztés, közlekedés, egészségügy, és tegyünk hozzá még egyet: biztonság. De bontsuk ki ezeket a fejezeteket. Kezdjük az utolsóval, a biztonság kérdésével. Ezt két részre bontanám. Egyrészt Szeged a hármas határ közelében helyezkedik el, így a bevándorlás tekintetében muszáj állást foglalnunk, hiszen mi Szegeden megtapasztalhattuk, hogy a kontroll nélküli bevándorlás milyen helyzeteket teremthet a környezetünkben. Ezt a környező falvak, de Szeged is megérezte annak idején. Ebben teljesen egyeznek az elképzeléseim a kormányzattal, a határkerítésnek igenis van létjogosultsága, és a szegediek is úgy gondolják nagy többségben, hogy kizárólag a magyar állam és a szegediek dönthetik el, hogy kit akarnak befogadni és kivel akarnak együtt élni. A szegediek többsége úgy látja, hogy jelen pillanatban nem szeretnének befogadni illegális bevándorlókat a városukba.

A biztonság kapcsán a másik megemlítendő szempont a közbiztonság kérdése, ami erősen összefügg az előbb említett migrációval kapcsolatos biztonsági szemponttal. Elsősorban a lakótelepek és a sűrűn lakott városrészek tekintetében merül fel a közbiztonság kérdésköre fiatalok és idősek részéről is. Ezért egy térfigyelőkamera-rendszer telepítését látom indokoltnak. Ebben a kérdésben szintén a szegediek nagy többségének a támogatását élvezzük.

Egészségügy tekintetében egy országosan is egyedi helyzet van, hiszen a városi egészségügyi ellátás egy bizonyos részét a Szegedi Tudományegyetemhez integrálták be, és gyakorlatilag mindentől megszabadult az önkormányzat, a háziorvosi szolgálat, a járóbeteg-ellátás maradt a város szervezésében és finanszírozásában. Az egy jó dolog és természetesen örülünk neki, hogy magas szintű orvosi ellátást kapunk a klinikai ellátórendszeren keresztül mind szakmai értelemben, mind az ellátás minőségében. Ugyanakkor az időskori krónikus osztályok, másrészt a hospice-ellátás szervezése nem racionális, anyagi értelemben és finanszírozás tekintetében sem szerencsés, hogy ezeket az egyetemi klinikai fekvőbeteg-ellátás keretében kell megoldani. Ezért úgy ítéljük meg, hogy az egészségügyi ellátórendszer újraértékelésére van szükség, az említett ellátási területeken pedig a városnak kell jelentős szerepet vállalnia a jövőben. Továbbá fontosnak tartjuk a háziorvosi rendelők felszereltségének javítását, műszerezettség és informatikai szempontokból egyaránt. Szegeden nagyon fontos a laboratóriumi vizsgálatok, azaz a vérvétel kérdése. Ez jelenleg központilag kezelt dolog. Mi úgy ítéljük meg a szegediekkel nagy egyetértésben, hogy lokális laborok megépítésére van szükség minden városrészben. Ez azt jelentené, hogy reggelente nem kellene egy helyen több száz embernek tolongania, hanem a vérvételt el tudná intézni mindenki a szűkebb lakókörzetében.

De térjünk rá a közlekedésre. Említette a harmadik hidat, valóban ez a legégetőbb kérdés Szegeden, de összességében egy új közlekedési koncepcióról kell beszélnünk Szeged vonatkozásában, amit mi a zászlónkra tűztünk. Ennek része a harmadik híd, a parkolódíjak csökkentése, új parkolóhelyek kialakítása. Jelenleg kevés van, és nagyon drága a parkolás Szegeden. A közlekedés kérdéskörét érinti a nemsokára elkészülő Hódmezővásárhely-Szeged tram-train, ugyanezt az elővárosi jellegű közlekedést Makó irányába is meg kell oldani, másrészt pedig már a kormányprogramban is szerepel, hogy Szeged-Szabadka tekintetében szintén visszaáll a vasúti közlekedés. Ez egy új közlekedési forma születését eredményezi majd Szegeden, ezért elengedhetetlen egy intermodiális csomópont kialakítása, ami összehangolja a városi közlekedést (buszok, villamosok, trolik) a vonat, illetve a külvárosi vonatközlekedéssel.

A gazdaságfejlesztés kapcsán jegyezzük meg, hogy alapvető nézetkülönbség van a Botka László által képviselt gazdaságpolitika, és az általam már 5-6 éve javasolt megoldás között. Mi – sok szegedivel összhangban – elengedhetetlenül fontosnak tartjuk egy 5-600 hektáros zöldmezős ipari park előkészítését, megvalósítását és megfelelő infrastruktúrával való ellátását.

Egy ilyen fejlesztés bérnövekedést hoz magával, egy megnövekedett bérszínvonal pedig keresletet növel, ami miatt megemelkedik az életszínvonal is. Így nem kellene más városba, más országrészbe vagy más országba elmenni munkát vállalni a szegedieknek.

HJGY: Igen, ez egy elég komoly probléma régóta Szegeden, hogy rengeteg fiatal elmegy, ugyanis nincs elég munkahely, ami felszívná az egyetemen végzetteket. Sokan így kényszerűségből hagyják el a várost. Mit tenne, hogy ezeket a fiatalokat Szegeden tartsa?

Nemesi: A Szegedi Tudományegyetem az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Szögezzük le, hogy az SZTE szakember-kibocsátása az sokkal nagyobb annál, mint amennyit Szeged vagy a szegedi agglomeráció képes felszívni. Legalábbis egyelőre. De pont ezért – és ez az egyik legfontosabb célkitűzésünk – jó lenne, ha Szeged lélekszáma és népességmegtartó ereje is növekedne. Akkor lennénk a legboldogabbak, ha ezek a mutatók növekednének, erősödnének.

És ez csak akkor valósulhat meg, ha olyan befektetéseket ösztönzünk, és olyan befektetőket találunk Szegednek, akiknek magasan végzett szakemberekre van szükségük. Elengedhetetlenül fontos még, hogy a nagyvállalati betelepülés mellett a beszállítói programokat úgy menedzseljük és javítsuk, hogy helyi cégek szállítsanak be a Szegedre érkező nagyvállalatoknak.

HJGY: Mit mondana arra a helyi pletykára, hogy maga Botka László akadályozza azt, hogy a nagyobb beruházások és a nagyobb vállalatok Szegedre jöjjenek?

Nemesi: Azt gondolom, hogy ez nem pletyka. Közelítsük meg szakpolitikai szempontból: a gazdaságfejlesztéshez szükség van egy fejlesztésre alkalmas terület meglétére és annak a megfelelő előkészítésére. Az önkormányzat feladata az lenne, hogy tervszerűen kijelöli és homogenizálja a gazdaságfejlesztésre alkalmas területet. Emellett az önkormányzatnak feladata egy szabályozási terv előkészítése és az infrastruktúra biztosítása (közlekedés, úthálózat, energia). Szegeden ilyen nagyságú terület egyelőre nem áll rendelkezésre, és nincs is előkészítve az önkormányzat által. Tehát ez is blokkolja a nagyvállalati beáramlást. Ha Debrecen vagy más megyei jogú városok példáját vesszük alapul, ennek a szükséges, fejlesztésre alkalmas területnek (5-600 hektár) a többszörösével rendelkeztek, és mostanra már betelepült termelő cégek vannak jelen ezekben a városokban. Szegeden nincs ilyen. Nem is jött egy darab termelő nagyvállalat se Szegedre.

Visszafejlődés tapasztalható, hiszen 40 évvel ezelőtt jelen volt a városban a könnyűipar, a nehézipar, a gépjárműgyártás és egy gazdag élelmiszeripar. Ezek a szektorok és munkahelyek pár kivétellel mind bezártak vagy tönkrementek, és nem jött új helyettük. Megyei gazdasági rangsorokat nézve, Csongrád megye a szegedi ipar vezetésével a 6. és 7. helyen állt, mára lecsúsztunk a 10-11. helyre, a tendencia pedig aggasztó, hiszen évről évre megyünk lefelé. Ha ezt nem fordítjuk meg, akkor Szeged és Csongrád megye az utolsó harmadba kerül országos szinten.

MTI/Rosta Tibor

HJGY: Önnek volt vagy van bármilyen konfliktusa Botka Lászlóval? Hiszen elég élesen támadja Önt a hozzá hű orgánumokon keresztül.

Nemesi: Nincs. Botka László negyedik ciklusát tölti polgármesterként. 2008 óta vagyok az Iparkamara elnöke, de előtte kamarai tagként is egyeztettem vele több alkalommal, általában korrekt, szakmai megbeszélések zajlottak közöttünk. A viszonyunk a polgármester úrral az utolsó két ciklusában, olyan 2011 környékén romlott meg, amikor mi más gazdaságfejlesztési irányt javasoltunk. A szakmai vitánk leglátványosabb része akkor volt, amikor a szegedi sportberuházásokhoz kellett helyet keresni, és ezeken a szakmai egyeztetéseken kiderült, hogy teljesen másként látjuk Szeged gazdasági jövőképét. Még e mellé tehetjük az ipari park kérdését is, hiszen rengeteg ajánlást, javaslatot és dokumentumot tettünk le a város gazdaságfejlesztése érdekében, melyekre nem érkezett pozitív fogadtatás a polgármester részéről.

HJGY: Azt a vádat sosem kapta meg a saját cége, a FERROÉP Zrt. kapcsán, hogy az a második Szeviép?

Nemesi: A vádat megkaphattam, de én teljesen nyugodt vagyok. Nálunk nincsenek csontvázak, nincsenek ki nem fizetett alvállalkozóink. Én világosan, átláthatóan és hitelesen menedzselem ezt a céget már 30 éve. December 31-én lesz harmincéves a cég. Ennek a cégnek 30 éve ugyanaz a neve, és ugyanaz az ember a vezetője. A telefonszámom is lassan 30 éve ugyanaz, kiegészülve egy 7-essel és egy 30-assal.

HJGY: A párhuzam azért jött elő, mert az Ön cége is kapott jó pár önkormányzati megrendelést…

Nemesi: Nem kaptam. Nyertem. Versenyen.

HJGY: Igazából azért vetettem fel, mert egy beugratós kérdés lenne a következő: igaz a pletyka, miszerint Botka visszakér minden ilyen tenderből 15%-ot?

Nemesi: Azt, hogy most visszakér-e, azt nem tudom, de amikor mi több mint 10 évvel ezelőtt több városi beruházáson dolgoztunk, a közbeszerzési kiírásokon öt versenytárs mellett úgy nyertük meg ezeket a feladatokat, hogy öt érvényes ajánlattevőből a legolcsóbb ajánlatokkal nyertünk. Nem volt pénzvisszaosztás. Hogy most van-e, azt nem tudom, hiszen már egy ideje nincs közös munkánk a Botka László vezette önkormányzattal, szóval ehhez a kérdéshez nem tudok hozzászólni.

HJGY: Szegeden a parkolási botrány mellett van egy régóta húzódó Mars téri ügy is. Ön polgármesterként mit tenne ennek a megoldása érdekében.

Nemesi: Az fontos, hogy a jogi helyzet vonatkozásában szülessen meg egy döntés, és annak a döntésnek a maradéktalan betartása és végrehajtása az, amit lehet vállalni akár most, akár a jövőben is. Nyilván a döntés birtokában tudunk beszélni az eset jogszerűségéről. Természetesen, amennyiben jogsértés történt, a károsultaknak a kárát meg kell téríteni. De ezt először a bíróságnak kell kimondania. Addig se ígérgetni, se ítéletet mondani nem szeretnék.

HJGY: Pár hét van a választásokig. Milyen volt eddig a kampány? Sikeresnek ítéli, amit eddig elértek?

Rengeteg munka van még, de azt gondolom, hogy a főbb vonalakat elmondtuk. Egy-két nagy meglepetéssel még készülünk természetesen. A menetrendet, a stratégiát tartjuk. A hátralévő hetekben továbbra is megpróbáljuk a maximumot kihozni, minél több embert megszólítani, minél több emberrel találkozni, eljuttatni minél több emberhez a programunkat, gondolatainkat.