Nagy Ervin a 888-nak: Márki-Zay Péter és szövetségeseinek egy része mindent megtesz a nyugati buksisimogatásért
888.hu
2022.03.30. 19:00
Nekünk érdekeink vannak és erkölcsi kötelességünk. Előbbi az, hogy kimaradjunk a háborúból és mielőbb béke legyen, utóbbi pedig az, hogy a kárpátaljai magyarokat és az ukrán menekülteket segítsük. És ennyi, nem több! – nyilatkozta a 888.hu érdeklődésére Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.
A morális megítélésem, pontosabban a lesújtó véleményem mellett hibás koncepciónak is tartom”
– vélekedett a XXI. Század Intézet elemzője Márki-Zay Péter és az ukrán elnök szankciókat és fegyverszállítást érintő megegyezésükről.
„Márki-Zay Péter és a szövetségeseinek egy része mindent megtesz azért, hogy egy nyugati buksisimogatásért, egy amerikai háttértámogatásért és az ország egyensúlyának kibillentése érdekében belesodorja az országot a háborúba. A morális aggály mellett azonban hibás is ez a koncepció, mert jelenleg nem tud akkora politikai hasznot szerezni a baloldal egy esetlegesen kirobbanó válságból, mint amekkorát remél. Sőt! A válság inkább a stabilitás felé irányítja a bizonytalan szavazók figyelmét, a stabilitás pedig a jobboldalon van” – közölte, majd hozzátette:
Ráadásul ilyen felelőtlen és kockázatos ígéretekkel Márki-Zay gúzsba köti saját kezét is. Kényszerpályára teszi az egész ellenzéki összefogás politikáját. Tehát borzalmas ígéret ez a miniszterelnök-jelölt részéről, ugyanakkor hibás stratégia is egyben.”
Arról, hogy veszélybe kerülhet-e Magyarország, ha a baloldal nyer vasárnap, az elemző így nyilatkozott:
Véleményem szerint több szempontból is… persze a döntés mindig a népé! Azt gondolom, hogy egyrészről egy olyan példa nélküli, sokpárti, instabil koalíció születne meg, amely nem tudna hatékonyan cselekedni. A koalíciós viták megbénítanák a politikai kormányzást. Egyébként sincs arra európai példa – és ez már nem saját vélemény, hanem tény –, hogy egy ilyen széles, »sokszínű«, egymással is vitában álló koalíció képes lett volna tartósan egyben maradni és hatékonyan kormányozni.”
Hozzátette: „egy »kibillent egyensúlyú« Európában, amikor nem látjuk a valódi világrendet, ha egyáltalán van még világrend, a jövőnket érintő kérdésekben magunkra maradunk. Természetesen a cél az, hogy mi magunk döntsünk a saját dolgainkról, azaz szuverén országként létezzünk, mégis azzal kell szembenéznünk, hogy kevés segítségre számíthatunk, hisz minden nemzetállam a saját ügyét intézi. De mikor a pandémia ellen utóvédharcot folytatunk, mikor a szomszédban háború dúl, élet-halál kérdés az, hogy stabil vagy instabil kormány irányítja-e az országot. Másrészről minden olyan sikeres társadalom- és gazdaságpolitikai eredmény is veszélybe kerülne, mint a családtámogatási rendszer, a munkaalapú társadalom, az egyre látványosabb kulturális expanzió, vagy az adócsökkentések politikája is”.
Ne felejtsük el, hogy mikor szavazni kellett a minimálbér emeléshez szükséges adócsökkentésről, akkor a teljes ellenzék – Gyurcsány Ferenc vezetésével – nemes egyszerűséggel nem vett részt a szavazáson. De a legnagyobb veszély nyilvánvalóan az, hogy belesodródnánk a háborúba”
– hangsúlyozta az elemző.
„Rövid távon, ha a választásokat nézzük, akkor határozottan nem. A magyar ember békepárti” – mondta Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője az esetleges politikai hasznokról, amelyek a baloldalt érhetik a megnyilvánulásaik tekintetében.
Persze, ha sikerülne belesodorni Magyarországot a háborúba, és ezt rá lehetne fogni a regnáló kormányra, abból ők politikai hasznot húzhatnának, más kérdés, hogy ez mekkora tragédia lenne az országnak”
– tette hozzá.
Megjegyezte: „Én azt látom, hogy ezek a megnyilvánulások sokszor nem a magyar választópolgároknak, hanem a nyugati baloldalnak szólnak. Lojális szövetségesnek mutatja magát a »hazai« baloldal és ettől reméli azt, hogy valamikor, akár egy esetleges kudarcos választások után is, kaphat majd olyan külföldi támogatást, amivel közelebb tudnának kerülni a hatalomhoz.”
Azon következményekről is szót ejtettünk, amelyek akkor érnék Magyarországot, ha a baloldal nyerne vasárnap és elfogadnák az energiát érintő szankciókat, valamint ha fegyvereket küldenének Ukrajnába.
Ahogy nem vagyok a hadtudományok szakértője, úgy azt a téves benyomást sem szeretném kelteni, miszerint energiapolitikai szakember lennék. Azt azonban tudom, hogy a magyar ember nem akar egy olyan háborúban részt venni, ami nem a magyarok háborúja. Miért is kellene magyar embereknek vérüket adniuk az ukránok és az oroszok közötti küzdelemben?”
– mondta az elemző, majd hozzátette: „Nekünk érdekeink vannak és erkölcsi kötelességünk. Előbbi az, hogy kimaradjunk a háborúból és mielőbb béke legyen, utóbbi pedig az, hogy a kárpátaljai magyarokat és az ukrán menekülteket segítsük. És ennyi, nem több! De ahogy olvasom a nálam kompetensebb elemzők tanulmányait, abban kivétel nélkül mindenki egyetért, hogy az energiaszektort érintő szankciók Európának, kiváltképp Németországnak, Ausztriának és nekünk magyaroknak is jobban fájna, mint Oroszországnak.”
Kosztur András kollégám (a XXI. Század Intézet vezető kutatója – szerk.), aki a térség szakértője, azt mondta, hogy az oroszok kibírnak egy évet úgy, ha Európa nem fizet a gázért, mi viszont nem tudnánk átvészelni azt, ha egy évig nem jönne gáz Oroszországból. A németek sem. Európa sem. Így van értelme egyáltalán erről komoly vitát folytatni? A reálpolitika azt mondja, hogy ne tegyük”
– nyilatkozta.
Szóval mondhat szépeket Márki-Zay Péter, de a valóság mindennél fontosabb. Ahogy József Attila írja:
»Gyönyörűt láttam, édeset, / elképzeltem egy gyenge rózsát. / Elbámészkodtam s rám esett, / mint nagy darab kő, a valóság«”
– zárta gondolatát az elemző.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
