Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nagy-Britannia Donald Trumpja, Boris Johnson léphet May helyére?

Vincze Viktor Attila

2017.06.12. 16:58

A brit konzervatívoknak a vártnál gyengébb választási szereplésének az volt az oka, hogy a szavazók ezzel jelezték, nem kérnek a hard Brexitbõl, valamint Theresa May gyengén kampányolt és a terrorizmus fenyegetésére sem volt képes meggyõzõ, kellõképpen erõs válaszokat felmutatni - mondta el a 888.hu kérdésére Kiss István, a Századvég külpolitikai elemzõje.

888.hu: Mennyire tehető felelőssé a konzervatívok gyengébb szereplésért az, hogy finoman szólva sem volt átütő erejű a párt kampánya?

Kiss István: Az végzetesnek bizonyult, hogy Theresa May kampánya a végletekig a középre igyekezett húzni. Ez azt jelentette, hogy kerülték az erősebb megnyilatkozásokat és a szakpolitikai kérdéseket, illetve csak a Brexitre próbáltak hagyatkozni. May a kampány során színtelen jelöltnek bizonyult, ráadásul a lábmunkát sem végezte el megfelelően, hiszen rendkívül kevés volt az élő fellépése. Rossz döntésnek bizonyult, hogy ennek a kampánytechnikának a jegyében a miniszterelnök nem ment bele az élő tévévitába. A Munkáspárt viszont épp ellenkezőleg, nagyon is belement az olyan szakpolitikai részletekbe is, minthogy miként javítaná a szociális ellátórendszer működését, vagy hogy milyen feladatok elvégzését javasolja államosítani.

888.hu: A terrortámadások mennyire befolyásolták a választási eredményt? Igaz, hogy May kormánya túl visszafogott volt, és egyáltalán nem használta ki a terrortámadásokra adható válaszokban rejlő lehetőségeket? A Munkáspárt pedig sikeresen a tory kormányzás kudarcaként tudta beállítani a terrortámadások megtörténtét, ahogy azt is, hogy milyen gyengék voltak a May-kormány terrorellenes válaszlépéseinek tervei.

Kiss István: Véleményem szerint a választás kimenetelét alapvetően nem ez a kérdés döntötte el. A közvélemény-kutatások szerint a Brexithez kapcsolódó kérdések voltak a szavazók számára a legfontosabbak. Az emberek 56 százaléka azt mondta, hogy a Brexitet tartja a választás legfontosabb kérdésének. A felmérésekben az ország biztonságának ügye csak a negyedik legfontosabb helyen szerepelt, az egészségügy és a bevándorlás után. Az emberek megijedtek a hard Brexittől. Ez a választási eredmény leginkább annak köszönhető, hogy a Brexitet megszavazók közül nagyon sokan azóta rájöttek arra, hogy nem teljesen gondolták át azt, hogy mivel is jár majd a kilépés az EU-ból. A szavazási eredmény alapján úgy tűnik, hogy a korábban a Brexitre voksolók közül, most sokan átszavaztak egy másik irányba, mert ezzel a hard Brexit elutasítását akarták jelezni. A UKIP-szavazók megoszlása a munkáspártiak és a konzervatívok között is azt jelezheti, hogy a szavazóik bár Brexitet akartak, de nem feltétlenül a hard megoldással.

888.hu: Milyen egyéb okok vezettek a brit konzervatívoknak a várakozásokon aluli eredményéhez az előrehozott brit választáson?

Kiss István: Ebben a választási eredményben nagy szerepet játszhatott az, hogy az emberek az előrehozott választások kiírásában azt láthatták, mintha a politika felelőtlenül játszana az életükkel, a sorsukkal. A briteknek pedig elegük van az instabilitásból. A Munkáspárt sikeréhez az általa képviselt markánsan baloldali kampányüzenetek is hozzájárultak, amellyel sikeresen szólítottak meg korábban kiábrándult munkáspárti szavazókat. A konzervatívok a hard Brexit mellett több, kellemetlen elemet is tartalmazó pártprogramja is a Munkáspártnak kedvezhetett. Főként a nyugdíjasokat érintő megszorítások, amelyek a párt egyik legfontosabb szavazati bázisát idegeníthették el. A fiatalok szavazatai is sokat számítottak a mostani választáson, mivel több mint egymillió huszonöt év alatti szavazó voksolt. A Munkáspárt és kifejezetten Corbyn támogatói között sok a fiatal. De a baloldal emellett sikeresen mobilizált még kétmillió olyan szavazót is, akik a korábbi választásokon – inaktívként – egyáltalán nem vettek részt.

888.hu: A választási kampány során beígért terrorellenes intézkedések, szigorítások közül melyeknek a megvalósítására lehet ténylegesen számítani?

Kiss István: A hatékony terrorellenes hatósági fellépéseket sokszor akadályozó emberi jogi szabályozások vonatkozásában várhatóak lépések. Ezek mellett pedig elsősorban az internet ellenőrzése és korlátozás vonatkozásában lesznek változtatások. Theresa May egyértelműen kijelentette, hogy szigorítás lesz az internetes biztonsági ügyekben, mivel jelenleg a Facebook és számos más techcég sokszor elutasítja az adatszolgáltatást, illetve a kért beavatkozásokat. Az olyan szélsőséges imámok, hitszónokok elleni határozottabb fellépésre is lehet ugyanakkor majd számítani, akik gyűlöletbeszédeket fogalmaznak meg.  

888.hu: A konzervatív kormány mennyire lehet életképes matematikailag, illetve tágabb politikai értelemben az északír protestánsok 10 képviselőjével való együttműködéssel?

Kiss István: Matematikai értelemben mindenképpen kivitelezhetőnek látszik ez a kormányzás. Ezt pedig az teszi biztossá, hogy a Sinn Féin, az észak-írországi katolikusok pártja a hagyományainak megfelelően elutasítja London fennhatóságát, és ezért a képviselői nem fogadják el a brit parlamenti mandátumaikat. Így a kormányzáshoz szükséges többséghez nem kell 326 képviselővel rendelkezni, hanem elegendő 322 is, ami pedig bőven meglesz a protestáns északírekkel. Ugyanakkor azt is érdemes kihangsúlyoznunk, hogy matematikailag teljesen lehetetlen, hogy a Munkáspárt az összes többi párttal együttesen többséget szerezhessen a parlamentben. Ennek az a biztosítéka, hogy az északír protestánsok soha nem lépnének együttműködésre azzal a Munkáspárttal, amelynek a vezetője Jeremy Corbyn korábban nyíltan szimpatizált az IRA-val. A Munkáspárt maximum kisebbségi kormányt alakíthatna, amire viszont szinte kizárt, hogy felkérné őket a királynő.

888.hu: Mi lehet a következménye, a politikai ára annak, hogy az unionista északírek pártjával megkötött megállapodástól függ a konzervatívok kormányzóképessége?

Kiss István: Maga az együttműködés az egyáltalán nem új a két párt között, mert például 2016-ban is kötöttek már egy hasonló megállapodást. Az mindenképpen befolyásolni fogja várhatóan az új kormány politikáját, hogy az unionisták közismerten a lágyabb, soft Brexitet akarják megvalósítani, ami kiterjed arra, hogy nem szeretnének határt Írország és Észak-Írország között. Emellett annak is lehet hatása, hogy az északír pártok a konzervatívoknál baloldalibb politizálást tartanának jónak az olyan szociális kérdésekben, mint például a nyugdíjak ügye, valamint erősen elutasítják a melegházasság kiterjesztését Észak-Írországra.

888.hu: Milyen közvetlen hatása lehet a Brexit-tárgyalások lefolytatásra a brit választási eredmény?

Kiss István: Az szinte biztos, hogy a kialakult körülmények miatt bonyolultabb lesz a kormányalakítás, tehát lehetséges, hogy csak késéssel tud csak elkezdődni a Brexit-tárgyalás is. Ugyanakkor érdemes hozzátennünk, hogy a német választások végéig alapvetően nem várható a komoly tárgyalások megkezdése, hiszen a felek a legnagyobb és legerősebb tagállam pozíciójának egyértelmű ismerése nélkül vonakodnak majd érdemi tárgyalásokba bocsátkozni. Ez a választási eredmény egyértelműen az EU tárgyalási pozícióit javította. Az Európai Unió így könnyebben rá tudja kényszeríteni az akaratát a britekre. Mivel Theresa Maynek nincs abszolút többsége a parlamentben, ez akár azt is jelentheti, hogy adott esetben egy nagyon rossz feltételekkel megköthető kilépési megállapodást is kénytelenek lesznek elfogadni Brüsszeltől, mert máskülönben az egész kormány összeomolhat. Bár a konzervatívok eddig azt mondták, hogy egy nem megállapodás is jobb megoldás, mint egy rossz megállapodás, valójában az senkinek sem érdeke, hogy ne legyen megállapodás a Brexit részleteiről. A nem megállapodás gyengítheti a konzervatívok következő választási lehetőségeit is, így a kormány nem valószínű, hogy be merné vállalni.

888.hu: A brit és a nemzetközi sajtó is azoktól hírektől hangos, amelyek arról szólnak, hogy Theresa Maynek le kellene mondania az általa kezdeményezett előrehozott választás kudarca miatt. Le kell mondania, és ha igen, akkor mikor?  Vagy a támadások csak megerősítik őt a pozíciójában? Ki lehet az utódja, illetve milyen szempontok alapján? Van-e esélye Boris Johnsonnak és mit jelenthet, ha az ő személyében "Nagy-Britannia Donald Trumpja" lép színre?

Kiss István: Bár May egyelőre magabiztosnak látszik, a miniszterelnöksége erősen kérdéses. Ekkora arcvesztést nehezen lehet túlélni, és pártja erősen megosztott a Brexit kapcsán. Párton belüli ellenzéke az elbukott választást könnyen a megbuktatására használhatja. A hard Brexit elutasítása miatt egy olyan vezetőre lehet May helyett szükség, aki inkább középre húz és be tud hozni más szavazókat is. Ilyen jelöltet azonban nem igazán találunk. Sokan Boris Johnsont gondolják May utódjának, ezt azonban erősen kétségesnek tatom. Jelenleg azonban szerintem inkább az várható, hogy olyan valaki lehet az új vezető, aki képes egy megegyezéses soft Brexitre. Ez pedig azt jelenthetné, hogy Nagy-Britannia valamilyen mértékben az európai közös piac része maradna. Persze az is egy lehetőség, hogy előrehozott választások lesznek. Bár ennek a valószínűségét csökkenti a mostani választási eredmény alapján, hogy nem lehet megjósolni annak a kimenetelét.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére