GFG: A miniszterelnök a vasárnapi évértékelőn jelentette be, hogy lengyel mintára zöld államkötvényt vezetünk be. Mit fán terem a zöld államkötvény?

Szakáli: Hogy milyen lesz a magyar zöld államkötvény, arról a vasárnap elhangzottakon kívül többet még nem nagyon tudhatunk. Érdemes viszont megnézni a nemzetközi gyakorlatot. Mintegy másfél évtizede van jelen a zöld típusú kötvény a piacon, és azt mondhatjuk, hogy a kötvénypiacon belül dinamikus emelkedést mutat. Sokáig csak vállalatok, fejlesztési bankok és önkormányzatok adtak ki zöld kötvényeket, illetve Amerikában az egyetemek is, de az államok nem. A lengyelek voltak globálisan az elsők, akik zöld államkötvényt bocsátottak ki az államháztartás finanszírozása érdekében. Aztán a franciák, belgák, hollandok is követték ezt a gyakorlatot.

GFG: Mit gondolsz, a klímaválság miatt ez egy divatos befektetési forma lesz?

Szakáli: Inkább népszerűnek mondanám. Az igény meglesz rá, mert valamit mégiscsak tenni kell a környezetünk védelme és a klímaválság kezelése érdekében. Ismerjük el, vannak kihívások ezen a területen, a kihívások kezeléséhez pedig pénz kell, új forrásokat kell tehát bevonni. A zöld államkötvény éppen ezt a célt szolgálja, úgyis mint befektetési forma, és mint forrásbevonási lehetőség.

GFG: Mitől zöld?

Szakáli: Attól zöld, hogy a befolyt összegeket csak zöldprojektekre szabad fordítani, felhasználását pedig nemzetközi szinten elfogadott protokollok szabályozzák. Ezt 2014-ben fogadták el (The Green Bond Principles), ez rendelkezik a szigorú felhasználási szabályokról.

GFG: Miért álltak elő a lengyelek zöld államkötvénnyel és miért érdemes őket követni?

Szakáli: A lengyelek már a harmadik körnél tartanak. Először 2016 őszén bocsátottak ki ilyen kötvényeket 500 millió euró értékben, ötéves futamidővel. Óriási volt az érdeklődés, három-négyszeres volt a túljegyzés. Ennek köszönhetően 750 millió euróra emelték a keretet. A következő kört 2018 februárjában már 1,5 milliárd euró értékben bocsátották ki, nyolcéves futamidővel. A harmadik kör 2019-ben jött, immáron harmincéves futamidejű kötvényekkel. A lendület azóta is töretlen. A befektetők 90 százalékban külföldiek voltak, németek, osztrákok, franciák, hollandok, belgák és elsősorban befektetési és nyugdíjalapok, bankok vásároltak. A lengyelek a nemzetközi protokollnak megfelelően azt is meghatározták, hogy mire lehet felhasználni a befolyt összegeket: környezetbarát közlekedés fejlesztése, fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztés, megújuló energia, nemzeti parkok és erdősítés, hulladékgazdálkodás szerepelt a kiemelt területek között.

GFG: Nekem mint állampolgárnak megéri-e befektetni zöld államkötvénybe?

Szakáli: A magyar zöld államkötvénnyel kapcsolatban még nem tudjuk a részleteket, nem ismerjük a futamidőt, nem látjuk a hozamot, de azt már most el tudjuk mondani, hogy államkötvénybe befektetni biztonságos megtakarítási formát jelent. A mai kamatkörnyezetben az államkötvények nagyon népszerűek, mivel biztos és kiszámítható hozamot garantálnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy nagyon vonzó befektetési formáról van szó. Ezenkívül lehet még egy plusz szempont: az elköteleződés. Ha valaki úgy érzi, hogy elkötelezett a környezetvédelem, a klímakérdés, a zöldügy, a fenntartható fejlődés mellett, akkor nagy belső motivációt jelenthet zöldbe fektetni. Nemcsak pénzt fial a befektetésünk, de belső megnyugvással is járhat.

GFG: Mit üzen ez európai szinten a klímaválságért aggódóknak?

Szakáli: Az unió is kiemelt kérdésként kezeli a klímaügyet, ám Brüsszel megoldása sajátos. Úgy akar klímacélokat szolgálni, hogy közben nem von be új forrásokat, hanem a meglévőket akarja átcsoportosítani – például a felzárkózást célzó kohéziós források kárára. Ez nyilvánvalóan érdeksérelmek okozásával jár. A zöld államkötvény egy innovatív megoldás, mert megmutatja, hogy bevezetésével egy jó és értékes módszert nyerünk a pluszforrások bevonására.